Budapest agglomerációja Maroshegyig ér? (Videóval)

Székesfehérvárról kifelé haladva, az Úrhidai út mentén szinte már megszokhattuk azokat az új társasházakat, amelyek Maroshegy legújabb kori történetének néhány éve szerves részei. Mögéjük tekintve, sőt mi több, elindulva a vadonatúj utcákon azonban kiderül: százával épültek és épülnek ma is az újabb és újabb házak, szoros, szigorú rendben követve egymást. Szürkék és fehérek, kockák és téglák, mértani pontossággal, pár lépésre egymástól. S amikor az ember azt hinné, vége az új övezetnek, újabb és újabb utcákba téved és amerre a szem ellát, a távolban is megkezdett építkezések alapjait látja. Családi házak, társasházak tengere terül el az egykor volt ősfás, természetes területen. Ez az a jelenség, amelyre sem az itt élők, sem pedig a legújabb kori városvezetők nem számítottak – ilyen gyorsan legalábbis. Vagy remélték, hogy a 2000-es évek elején megváltoztatott Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) nem válik egyszer valósággá. Mégis így lett, s noha sok nehézséget felvet ez a jelenség, mégis akik ide költöznek, már most hangsúlyozzák: nagyon szeretnek itt élni. Brájer Éva, a körzet önkormányzati képviselője pedig azt mondja: a következő évek nagy feladata lesz e hirtelen kialakult maroshegyi városrész igényeivel lépést tartani.

Jönnek innen is és onnan is

A harmatosvölgyi utcákon járva és a maroshegyiekkel beszélgetve kiderült: sokan költöznek Harmatosvölgybe székesfehérvári panelekből, de Budapestről is. Ennek oka pedig az M7-es autópálya és a főváros jó megközelíthetősége, illetve az, hogy Budapest agglomerációja gyakorlatilag megtelt. Így szinte az mondható, hogy Budapest kiterjesztett vonzáskörzete immáron Székesfehérvárig ér  - akkor is, ha Fehérvár a magyar nagyvárosok identitásával rendelkező, Budapesttől merőben eltérő világ.

Brájer Évával elsőként Harmatosvölgy múltjára emlékeztünk:

- Eredetileg a terület egy állami tulajdonú társaság, az Antenna Hungária ingatlana volt, ahol régen rádióállomás működött – emlékezik vissza az önkormányzati képviselő, aki maga is itt él 1998 óta, ám akkor még nem ő volt itt a helyi képviselő, 2002-ben ugyanis listáról került a testületbe. - Az akkori maroshegyi képviselő támogatásával sikerült a területre vonatkozó építési szabályokat megalkotni, vagyis bekerült a Helyi Építési Szabályzatba (HÉSZ). 2005-ben jutott a téma a közgyűlés elé, melynek megvalósulását ma láthatjuk a valóságban. Hogy őszinte legyek, azzal a felszabályozással, és hogy a tulajdon magánkézbe került, akkor én nem értettem egyet. Többek közt én is felszólaltam ezzel kapcsolatban a közgyűlésen, arra bíztatva az akkori városvezetést, hogy érdemes lenne a városnak megszereznie a területet. Nem így történt, de amikor 2006-ban átvettem a területi munkát, kész HÉSZ szabályzattal vettem át a Harmatosvölgyet is. Az én véleményem, hogy a városrész élhetősége szempontjából talán nem a legszerencsésebben alakult a dolog. De hozzáteszem, ezért sem a magánberuházót nem lehet felelőssé tenni, sem azokat, akik ma már ott élnek. Látom ugyanis, hogy a lakók nagyon szeretnek ott élni, ami pozitívum. Rájuk épp úgy maroshegyiként tekintek, mint a régi lakókra. Emellett hozzáteszem, hogy az akkor kialakított HÉSZ sok érdekességet mutat - ami évekig nem jelentett problémát Maroshegynek, mert a későbbi pénzügyi válság eltolta a beruházások megkezdését. Sok éven át parlagon hevert a terület, s még talán szebb képet is mutatott ősfás környezetével. A legnagyobb szomorúságomra e fákat kivágták, lepusztították a területet. Ott sétálva látható is: hiányzik a szemnek a zöld. A keskeny, új utcák azonban közművekkel terheltek, a szolgáltatók pedig szigorú előírásokkal szabják meg, hová lehet zöldet ültetni. Tehát utólag fásítani – mert azért szándékom van erre -, nehézségekbe fog ütközni. Azt mindannyian látjuk a városban, hogy az elmúlt 5-7 évben a személygépkocsi szám megnövekedett, ami egyrész szerencsés, hiszen az emberek mobilak. Másrészt viszont ma már egy családban lehet 2-3 autó is. Ez pedig nagy teher a város teljes egészére nézve, s különösen így van ez Maroshegyen.

Útfejlesztések egyszer

Éppen ezért lenne nagy szükség a Bakonyi úttal összekötő elkerülőre, amely jelenleg azonban meghaladja a város költségvetését – állami támogatás kellene hozzá. Az Úrhidai útra szintén ráférne a megerősítés – be is került a megyei közgyűlésnek köszönhetően a Területi Operatív Programba (TOP), mint felújítandó s pályázati forrásért kiáltó beruházás, de a válság most mindent felülírt. Így erre még úgyszintén várni kell.

Szinte pillanatok alatt alakult ki a Harmatosvölgy - „városrész a városrészben” -, pedig egy ilyen nagy terület felfejlesztését meg kellett volna, hogy előzzön egy jelentős szakmai, városfejlesztési tervezés – vélekedik Brájer Éva. A harmatosvölgyi fejlesztés meglehetősen túlzsúfoltnak tetszik, pedig megeshet, nem mást látunk, mint a 21. századi fiatalok egy részének legújabb kori igényeinek megvalósulását. A világ ugyanis változik, még ha sokak számára szokatlan irányban is. A 2023-as év egyik első hétköznapján is a legtöbb sétáló az itteni utcákon babakocsit tologató édesanya vagy nagymama volt. Rajtuk kívül építőmunkások voltak a legtöbben az övezetben.

Kis telek, kis gond

- Míg 10 éve szívesen bevállalta egy család, hogy egy 22 méter szélességű kertet tart fenn és ápol, ez ma már nem biztos, hogy jellemző. Ez a jelenség hozhat városfejlesztési változásokat – nagy örömmel laknak ugyanis kisebb telkeken, egymáshoz közelebb az emberek. Ezért is lehet kereslet a Harmatosvölgy belső utcái iránt is – vélekedik az önkormányzati képviselő, aki szerint már az is nagy nehézségbe ütközik Harmatosvölgyben, ha játszóteret szeretnének kialakítani. Merthogy szeretnének a lakók, de nincs olyan városi terület, ahová telepíteni lehetne.

- Egy kisebb háromszög terület van önkormányzati kézben a Kovásznai úttól nem messze, ami viszont záportározónak van kijelölve. Ma pedig, mint tudjuk, az esők rövid idő alatt nagy mennyiségben esnek le, ennek a víznek pedig el kell valahol folynia. Így e tározó léte nagyon fontos a helyiek számára is, ezt nem vehetjük el, még akkor sem, ha nagyon jó lenne ott egy játszótér. A Rádió lakótelepen és a Gárdonyi Géza Művelődési Ház előtt vannak tervek játszótér kialakítására – ha a költségvetés majd megengedi.

Jó hír a maroshegyi apróságoknak

Az új, épülő, szeptemberben nyíló bölcsőde sem véletlenül került az Úrhidai út mellé:

- Volt ott városi területünk, s hozzá állami támogatásunk, ezért dönthettünk arról, hogy itt valósuljon meg. A tervezőknek köszönhetően pedig kívül-belül egy hihetetlenül modern, korszerű épület jöhetett létre.  A Százszorszép bölcsőde tagintézményeként fog működni, így ott lehet érdeklődni a jelentkezéssel kapcsolatosan. A bölcsődék esetében nincs beiratkozási idő, tehát folyamatosan fel lehet iratkozni a jelentkezési listára – hangsúlyozta Brájer Éva, aki tudja jól: ha a Harmatosvölgy megtelik új lakókkal, nem csak a gyermekellátás vagy a közútfejlesztés területén néznek majd szembe új igényekkel. Sőt, Maroshegyen nem csak itt nőnek ki a földből újabb s újabb társasházak, „negyedek”: a Nagykárolyi úton is hamarosan folytatódnak a fejlesztések.