Az enyészetté válhat a százéves előszállási épület? (Galériával)

A történésekkel kapcsolatban többféle mendemondát lehet hallani. A bejegyzés szerint a "csőcselék" bontotta szét a több mint százéves épület tetőszerkezetét, míg más falubeli a viharnak tulajdonítja a hatalmas kárt. Akármi is az igazság, az esőzések során a tömött fal beázott, a padlásrész padlózata meggyengült, a tartógerendák megrogytak. A poszt írója szerint a teljes épület életveszélyes állapotú jelenleg, pedig alig egy évvel ezelőtt nem így volt, ráadásul a beszámolójában arra is rávilágít, hogy valószínűleg vandál vagy vandálok járhattak az ingatlanban, hiszen az eddig érintetlenül ott álló cserépkályhát széttörték. 

Amíg igyekeztünk a bejegyzés íróját felkeresni, sikerült kiderítenünk, hogy az épület az előszállási plébánia tulajdona, így a helyi önkormányzat tehetetlen az ügyben, az egyháznak pedig feltehetőleg nincsen pénze a javíttatásra, hiszen az épület évek óta elhanyagolva várja a megmentőjét. Olyat is hallottunk, hogy néhány falubeli már szerette volna megvásárolni a kántorlakot, hogy ne kerüljön az enyészet sorsára, de azt nem kívánta eladni a tulajdonos. A morzsákat követve Tábiné Nyúl Gabriellát is felkerestük, hogy ő mint helyi lokálpatrióta, mondhatni, a község szeme és füle, mit gondol az esetről.

– Mint könyvtáros, mint művelődésszervező, mint önkormányzati képviselő, mint egy előszállási lakos (aki szereti Előszállást), fáj azt látni, hogy ezt a kincset el fogjuk veszíteni, bár szeretném, ha nem így lenne!

Majd jelzett a telefonunk: a bejegyzés írója volt, aki hozzájárult nevének közléséhez is. Ő Kovács András, tősgyökeres előszállási, aki, bár már nem él itt, de családja igen, így figyelemmel követi a faluban zajló történéseket. 

Kovács András elmondta, hogy az egyházközségnél feltehetően nem az anyagi érvek döntöttek; egyszerűen arról van szó, hogy a helyi plébános nem szeretne magának szomszédot. Ezt többször is elmondta olyan embereknek, akik meg akarták venni az ingatlant – többek közt neki is, állítja. Kiemelte, számára ez bosszantóan kicsinyes hozzáállás, hogy ilyen indok miatt hagyja összedőlni a több mint százéves épületet, ami Előszállás múltjának egy darabja. Ráadásul ezzel az egyházi vagyon is veszendőbe megy – tette hozzá –, hiszen néhány éve még teljesen jó állapotban, jobb áron értékesíteni lehetett volna az épületet. Megerősítette, hogy az ingatlan egyházközségi tulajdonban van, ahol az egyházközségi tagoknak csak véleményezési jogkörük van: ténylegesen a plébános dönt ilyen ügyekben. Hozzátette azt is, hogy 2018-ban már felvette a kapcsolatot az egyházmegyével, akik azt írták, hogy a kérdéses ingatlan az Előszállás Római Katolikus Plébánia tulajdonában van, és hogy a plébániák önálló jogi személyként működnek, önálló gazdálkodást folytatnak, van saját önállóan aláíró képviselőjük, a plébános, s van saját döntéshozó és javaslattevő testületük, az egyházközségi képviselő-testület. Kovács András azt kéri, hogy akinek bármilyen befolyása van az ügyben, próbáljon segíteni, hogy a templom, a rendház és a plébánia szomszédságában lévő kántorlak megmaradhasson.

Igyekeztünk felkeresni az érintett Előszállási Római Katolikus Plébániát, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ elektronikusan küldött levelünkre. Amint válaszolnak, cikkünket természetesen frissítjük.