Kodolányi Szabadegyetem: a délszláv és az orosz-ukrán háború állt a középpontban

A háború azért került be a szabadegyetemi programsorozat tematikájába, mert – ahogy azt Szabó Péter, az egyetem rektora elmondta – mára felnőtt egy olyan generáció, amelynek életében legfeljebb a nagyszülők élményei alapján volt jelen a háború, a legfiatalabbak pedig úgy tűnik, már elképzelni sem tudják, milyen borzalmas egy fegyveres konfliktus. Nyilván, nem is kell, hogy ezt megtapasztalják, de a béke megőrzése érdekében jó, ha vannak információik és a témát nem söpörjük a szőnyeg alá. 

Vargha Tamás előrebocsátotta, nem külügyi, katonai, vagy biztonságpolitikai szakértő, tehát a témát sem ezekből a szempontokból közelíti meg. Miután ezek a szabadegyetemi előadások leginkább bevezető jelleggel hangzanak el az azt követő kerekasztal beszélgetés előtt, ezért nem is lehet ilyenkor az adott témát részletekbe menően boncolgatni. A miniszterhelyettes a szűk háromnegyed óra során beszélt a 90-es években kitört délszláv háború kapcsán a nyugat-balkáni régióról, illetve annak fontosságáról hazánk számára. A térség számunka manapság azért fontos, mert 2015 óta erre fut a déli migrációs útvonal. Érintette ugyanakkor a koszovói helyzetet, amely mostanság a Balkán puskaporos hordója. Ennek kapcsán arról is szó esett, hogy NATO tagként a magyarok is kiveszik a részüket a békefenntartói feladatokból.

A több mint egy éve folyó orosz-ukrán háborúról azt mondta, az egész világ számára biztonságpolitikai kihívást jelent. A hadviselő felek mögött ugyanis több más ország is ott áll. Kiemelte, Magyarország ugyan nem szállít fegyvereket Ukrajnának és nem engedélyezi az ország területén keresztül történő direkt fegyverszállítást sem, de mivel NATO tagok vagyunk, ezért hozzá kell járuljunk a szövetség keleti megerősítéséhez. Ez több mindenben megnyilvánul, pl. tavaly többnemzeti lett a magyar zászlóalj-harccsoport és az is tudott, hogy a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnoksága Fehérváron van. Végül arról is beszélt, hogy az orosz-ukrán háború tapasztalatai alapján milyen irányokat szükséges fejleszteni a honvédségen belül.