Különleges ünnepi dekoráció az előszállási könyvtárban

– Ha azt mondják 1848. március 15., azt mondjuk márciusi ifjak, Petőfi, Jókai, Vasvári, Irinyi, Pilvax kávéház, 12 pont, Landerer nyomda, Nemzeti dal, Táncsics, Nemzeti Múzeum, sajtószabadság, Kossuth, Bécs – kezdi beszélgetésünket Tabiné Nyúl Gabriella. Elmesélte, hogy az ünnepre készülve nem a könyvek, sokkal inkább az 1848-49-es forradalom és szabadságharc üzenetét helyezi a középpontba.

– Felszabadult büszkeség tölti el a magyar ember szívét és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy jó magyarnak lenni csak úgy önmagáért. De vajon  megtudjuk-e fogalmazni, mit jelent a szabadság, vagy éppen kinek, mit üzen március 15-e? Ennek jegyében készült az ablakdísz és a benti asztal is. Az ablakban a pillangók is azt jelképezik, hogy mehetsz akárhova a nagyvilágban, határok nélkül, élhetsz bárhol, de a gyökerek megmaradnak, szívben és lélekben magyar marad, aki magyarnak született. Az asztalon a galamb, a szív is a szabadság, szeretet, béke jele. Emlékezzünk hőseinkre és közben fogalmazzuk meg magunkban, hogy mit is jelent a szabadság. Szeretném, ha a könyvtárba betérők elhelyeznék a kis üzeneteiket az asztalon ezzel kapcsolatban.

Beszélgetésünk végén Tabiné Nyúl Gabriella megfogalmazta, hogy mit jelent számára a szabadság.

– A szabadság nekem azt jelenti, hogy felelősen értelmezhetem saját szabadságom. Nekem nem az a szabadság, hogyha azt tehetem, amit akarok, hanem hogy nem kell megtennem azt, amit nem akarok. Számomra a szabadság, ha megválaszthatom, hogy kitől, és mitől akarok függeni. A szabadság jelenti az önálló gondolkodás képességét, a szabad választás lehetőségének a felismerését és gyakorlását. A szabadság jelenti még számomra a tudást, a hitet, a képességet, az erőt és bölcsességet, hogy változtatni tudjak, problémákat megoldani. Úgy tágítani az életteremet, hogy senki  másét ne korlátozzam.