Ismét bázisintézmény a Mátyás Király Általános Iskola

Az Oktatási Hivatal Bázisintézménye felhívást először 2017-ben lehetett megpályázni és minden alkalommal három év időtartamra kaphatja meg az elismert intézmény. A csóri Mátyás Király Iskola első körben nem pályázott a címre, de 2020-ban már nem hagyták ki a lehetőséget és el is nyerték a megtisztelő címet, ahol a jó gyakorlatok fémjelezték munkájukat.

A második nekifutásra a jó gyakorlatok mellett már szakmai műhelymunkákat és a magyar nyelv és irodalom témakörében továbbképzéseket is szerveznek pedagógusoknak. Ez nem meglepő, hiszen az elnyert cím arra is felhatalmazza az iskolát, hogy bemutathassák saját módszertani munkájukat nagyobb körben, ami nem mellesleg egy nagyon komoly elismerés az oktatási hivataltól. Az újonnan elnyert pályázatról mesélt nekünk Cseténé Szabados Amrita, az iskola igazgatója.

Órai főszereplők a gesztenye és a káposzta

Új pályázatuk témája, a “Tanuljunk élményekkel jókedvűen. Régi módszerek új köntösben.”volt, ami olyan élményszerű oktatást és nevelést takar, amelyet a hagyományok és a helyi szokások ihlettek, és az évszakokhoz kapcsolódóan dolgoztak ki. Az őszre a szüretet, a gesztenyét, a káposztát és Szent Márton napját választották témául, télen Luca napot és medve napot tartanak, tavasszal az állatokra, a vízre és a méhekre fókuszálnak, nyáron pedig a régi játékok kerülnek elő és a magyar sportok kapnak hangsúlyt.

Minden egy téma körül forog

A gyakorlatokat az iskolában, az órákon valósítják meg. A diákok ezeken a napokon, az adott téma szerint, ismerkednek a helyi hagyományokkal és szokásokkal. Ennek a fajta megközelítésnek az a fő célja, hogy minél szélesebb ismereteket legyenek képesek a tanulók elsajátítani, tevékennyé tegyék a fiatalokat, megismertessék és újraélesszék a hagyományokat. A tananyagot az órarendi órákon, de a témát figyelembe véve állítják össze a tanárok. Az őszi gesztenyenapok alkalmával az olvasás órán például a gesztenyéről szól az olvasmány, nyelvtanórán pedig gesztenyével kapcsolatos szavakkal kell dolgozniuk a nebulóknak. A testnevelésóra sem kivétel. A már előre összegyűjtött gesztenyékkel végeznek a gyerekek tornagyakorlatokat. Énekórán a gesztenyéből énekelnek, de a süteménysütéstől sem riadnak vissza, természetesen csakis gesztenyés jöhet szóba.

Jó gyakorlatok jó cselekedetekkel

A témanapok többnyire valamilyen jó cselekedettel zárulnak. A gyerekek készítményeit vagy felajánlják, vagy értékesítik. A befolyt összegből pedig valamilyen támogatást nyújtanak. Örökbe fogadtak már egy pandát az egyik állatkertben, de gyűjtöttek már beteg gyermekeknek, támogattak kórházi gyermekosztályt, illetve Böjte Csaba árváinak és állatmenhelynek is nyújtottak már segítséget.

Az intézmény vezetője szerint a tervezés során lényeges szerepet kap a ráhangolás, a szemléletesség, sokszínűség. Ennek köszönhetően a gyerekek jó kedvvel és örömmel végzik a feladatokat, miközben szinte észre sem veszik, mennyi mindent tanulnak.

A felsősök sem maradnak már ki

Az alsósok után, a felső tagozatra szabva született meg az új pályázatban, a második jó gyakorlat: “A magyar nyelv és irodalom tantárgyak tanításának támogatása a felső tagozaton”. Az iskola mottója az, ha egy gyerek nem tud úgy tanulni, ahogy tanítják, akkor úgy kell tanítani, ahogy ő tanulni tud. A jó gyakorlatok központi eleme szorosan kapcsolódik ehhez a mottóhoz. Olyan módszereket és ismereteket adnak át, amelyek hatékonyabbá teszik a magyar nyelv és irodalom tantárgyak elsajátítását a felső tagozatos tanulók számára. Ezzel a gyakorlattal az a céljuk, hogy olyan tanórákat mutassanak be, – programok és műhelymunkák mellett – amelyek segítséget nyújtanak más iskolák pedagógusainak. Az iskola oktatói fontosnak tartják, hogy az órákon az oktatás élményszerű legyen a gyerekek számára, ahol komoly szerepet kap a hatékony tanulás, és a különös figyelmet igénylő diákokkal való bánásmód is.

Több, mint oktatás

Módszerük abban más, hogy a hatékonyabb tananyag elsajátítás segíti a közösség építését, iskolai és település szinten is. A módszer a diákokat egymás munkájának megbecsülésére tanítja, a tudatos környezetvédelem, a fenntarthatóság iránti igény és a jócselekedetek iránti vágy kialakítására sarkallja. Ezen felül társadalmi felelősségvállalásra, az egyéni bánásmód megvalósítására, az identitástudat kialakítására, valamint a szabadidő értelmes eltöltésére is adnak így példákat a gyerekeknek.