Kultúra, táj és innováció összefonódása

Az volt a cél, hogy közösen gondolkodjanak a fenntartható fejlődésről és a kulturális programok részeként újrahasznosított fesztiválok és örökségi helyszínek társadalmi, környezeti felelősségvállalásával kapcsolatos gyakorlatok kidolgozásáról. Mindebből nem hagyták ki a helyi lakosságot sem.
Az esemény házigazdája Károlyi Angelica volt. Tőle kérdeztük, pontosan milyen témákat boncolgattak a vendégekkel. – Egy európai kulturális hálózat tagjai vagyunk mi is. Itt van magyar, francia, olasz, angol és spanyol vendég, akik kulturális műsorokat szervező történelmi műemlékek, kastélyok, régi templomok, monostorok üzemeltetői, szakemberei. Ők éppolyan problémákkal küzdenek, mint mi, itt, a Károlyi-kastélyban. Ezeket próbáljuk közösen megbeszélni, illetve lehetőség szerint megoldani. Elsősorban a fenntartással kapcsolatos kihívások kerültek a középpontba. A mai helyzetben természetesen szóba kerül az is, hogyan lehet a jelenlegi energiaárak mellett kigazdálkodni a fűtést, de visszatérő probléma, hogy miként lehet megoldani a parkolást egy nagyobb létszámú rendezvény esetében. Szó volt az éttermek működtetéséről, illetve az abban elkészített és feltálalt ételek minőségének megtartásáról is – mondta a házigazda.

A csütörtöki nyílt napra az örökséggazdálkodás világának négy jelentős személyiségét hívták meg. Közöttük volt a Kőszegről érkező szociológus, illetve történész Miszlivetz Ferenc, az iASK fő­igazgatója.

– Budapesti vagyok, de jelenleg Kőszegen azon dolgozunk, hogy az egész várost megpróbáljuk úgy felújítani, hogy az a társadalmat is bevonzza, és mindennek tovagyűrűző hatásai is legyenek. Nem csak kőszegi, veszprémi példákat is mutatok ezen lehetőségekre. Utóbbi esetében mi készítettük az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) pályázatot. Az volt a megoldás, hogy ne úgy adják be mint Veszprém, hiszen akkor Győrrel és Debrecennel szemben nem lett volna esélyük. Akkor találtuk ki a Kreatív város, fenntartható vidék (KRAFT) fejlesztési koncepciót: Veszprém, a Balaton-felvidék és a Bakony egy egész régióvá lett, és mivel így együtt adták be, el is nyerték a címet – mondta Miszlivetz.

Milyen kézzelfogható, hatékonyságot jobbító példákat tud átadni a hallgatóságnak? – tettük fel a kérdést. – Az alap­ötlet az, hogy nem ágazatonként kell felújítani, hanem egy komplex szemlélettel, ahol a kultúra, a természet, a táj adottságai és a hiányzó infra­struktúra összekapcsolódik, és közben figyelembe vesszük a társadalom értékrendjét. A kőszegi identitáshoz például hozzákapcsolódik az iskola, hiszen iskolaváros, s persze a borkultúra és a kereszténység. S hiába esett vissza ezek értéke a kommunizmus idején, az emberek emlékezetében megmaradt. A Károlyi-kastélyhoz hasonló épületek működtetése sok munkát igényel, és persze vannak bennük esküvők, konferenciák, de meg kell próbálni olyan kulturális rendezvényeket, előadásokat szervezni, amelyekre eljön a hallgatóság. Nagyon fontos, hogy ne csak beleöljük a milliárdokat, hogy egy száz- vagy éppen ötszáz éves épület megújuljon, megszépüljön, hanem élővé kell tenni, kulturális központtá kell varázsolni – válszolta Miszlivetz Ferenc.

A tartalmas délutánon beszélt még a népes külföldi és magyar közönség előtt többek között Fejérdy Tamás (ICOMOS), sőt a Károlyi-kastély adminisztratív igazgatója, Sza­bó Szabolcs is. Utóbbi például az energiahatékonyságról tartott előadást.

A szakmai programot Gódor Erzsébet cimbalomkoncertje zárta Fehérvárcsurgón, a Károlyi-kastélyban.