2023.04.26. 16:30
Még az sem mehet fel egy társasház tetejére, aki ott él, nemhogy idegenek
A Sarló utcai tetőzenészek kapcsán felmerült a kérdés, miszerint ki mehet fel szabadon egy társasház tetejére, már ha felmehet egyáltalán? Kell-e ehhez a társasház tulajdonosától vagy közös képviselőjétől engedély, netán az ott lakókétól?
Fotó: Fehér Gábor / FMH
A kérdéseknek utánajárva először a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot kerestük meg, hogy egyáltalán milyen kategóriába sorolható egy társasház teteje?
„Tűzvédelmi szempontból a többszintes, középmagas, illetve magas épületek tető szintje nem minősül építményszintnek, vagyis helyiség nem alakítható ki rajta. A tetőszintnek a rendeltetése úgynevezett használaton kívüli tér, ahol huzamos ideig történő tartózkodás nem megengedett” – fogalmaztak válaszukban.
Elmondták továbbá, hogy vannak olyan esetek, amikor még is megengedett az ott tartózkodás, ilyen egy esetleges tűzeset, amikor a tűz és a felszálló füst miatt a lépcsőházon keresztül a földszint felé való menekülés nem lehetséges. Ilyenkor a tető szintje, mint átmenetileg biztonságos tér számításba vehető, amelyen keresztül a szomszédos lépcsőházon át, a szabadba lehet menekülni.
Ezen felül akkor lehet még ott tartózkodni, amikor valamilyen javítási, karbantartási munkálatok szükségesek és azokat ott kell elvégezni. Egyéb más esetekben a tetőn való tartózkodás nem megengedett, mivel alapesetben az használaton kívüli tér.
Megkérdeztük még Nyíri Istvánt, aki annak a Széna téri társasháznak – és még további háromnak a városban – a közös képviselője, aminek egyik oldaláról a február elejei szélvihar jelentősen mennyiségben lebontotta a vakolatot. Ezt szerencsére azóta már helyre is hozták a szakemberek.
Úgy gondoltuk, mivel több lakóházért is felel, illetve eddigi tapasztalataink szerint a házakban élő bérlők és lakástulajdonosok is elégedettek vele, nála is érdeklődünk, hogy mit gondol a fent említettekről.
Elmondta, hogy szerinte a társasház közös képviselőjének mindenképpen tudnia kellett erről és engedélyeznie is kellett – valószínűleg így is volt –, hogy oda bárki, pláne ennyien felmehessenek. Ebben ugyanekkor az is fontos tényező, hogy mi áll a szerződésében: mire van jogosultsága és mire nincs. Hozzátette még, hogy a lakókat mindenképpen meg kellett volna kérdezni, akár előzetesen egy összehívott lakógyűlés alkalmával. Ez azonban a katasztrófavédelem tájékoztatása alapján teljesen ’mindegy’, hiszen a fent említett eseteken túl, semmilyen egyéb célból nem lehet felmenni a tetőre, így az sem számít, hogy ki mit enged és mit nem, mert besorolása miatt egyszerűen tilos a tetőn lenni.