2023.05.25. 11:30
Mesterpedagógus fokozatot kapott a csőszi óvoda vezetője
Miért van szüksége egy vidéki pedagógusnak a továbbképzésre, szintlépésre? Mert a falusi intézmény sem különbözik a rózsadombitól. A gyerekek fejlődése a legfontosabb.
Molnár Katalin áprilisban kapta meg a pedagógusi életpálya legmagasabb minősítését, a mester fokozatot
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap
Érkezésünkkor is éppen a Katica csoportban ténykedik a gyerekekkel. Az udvaron átkelve, a termek ablakai előtt sétálunk a hátsó bejárat felé, ahonnan a nyitott ablakokon keresztül, a gyerekek éneke hozzánk is elér. Még az ebéd előtt járunk, így az ovisok a fennmaradó időt játékkal töltik az udvaron, amíg óvónénijükkel beszélgetek.
Molnár Katalin 1996 óta dolgozik a csőszi Vadvirág Óvodában. Az apropó, ami találkozásunkat adja, hogy 2023-ban megkapta a mesterpedagógus besorolási fokozatot, ami a pedagógus-előmeneteli rendszer legmagasabb fokozata.
2013-ban az életpálya-modell bevezetésekor Molnár Katalin már megfelelt a mesterfokozathoz felállított feltételeknek, rendelkezett a minősítő rendszer szerinti pedagógus II. fokozattal.
A tavalyi évben jött el a pillanat, amikor úgy döntött, belevág és megírja mesterprogramját, ahol az intézményvezetői profilt választotta, hiszen ez áll hozzá a legközelebb, és fontos volt számára az is, hogy a megszerzett minősítéssel az óvoda fejlődését és jövőjét is támogatni tudja. Szem előtt kellett tartania azt is, hogy számukra az iskola kérdése egy nehezített téma. A csőszi óvodások más településeken folytatják általános iskolai tanulmányaikat, a csőszi kisgyerekek zöme Tácra jár iskolába.
Az óvoda-iskola átmenetet és a kapcsolatot ebben a helyzetben kell tartaniuk, így nem véletlen, hogy mestermunkájának fő profilja is a partneri kapcsolatok, mellette pedig a környezeti fenntarthatóságra nevelés lett, mivel az intézmény szeretne idővel zöld óvodává válni.
– A fenntarthatóságra nevelés, amire a gyereket nevelni tudjuk egyfajta magvető módon. A nyárra például a fehérvári mintára, mese ágyásokat tervezünk az óvoda udvarára, de nagy vágyam még magaságyások létesítése is – mondja a vezető óvónő. Hiába élnek a gyerekek falun, ma már csőszön sem jellemző a kertészkedés. Ugyan az állattartást nem, de a kertészkedést ők is tudják az óvoda keretein belül művelni, amit a gyerekek biztosan örömmel végeznének.
Változik a világ, változik a társadalom és változnak a családok is. Ezzel egyenes aranyosan változnak a gyerekek is – tudjuk meg a
mesterpedagógustól – és bizony ma már, az óvodában is napi szinten használják az informatikai eszközöket, például mint amikor webkamerán megnézik a gólyafészket a gyerekekkel, hogy van-e már tojása a madaraknak vagy éppen a költési időszakban meglesik, kikeltek-e már a fiókák.
– Mi minden reggel azért jövünk ide, hogy mindenki a tudása és szándéka legjavát ide, a csőszi gyerekek óvodás éveibe tegye – fogalmaz a Vadvirág Óvoda vezető pedagógusa.
– Azok az emberek, akik dolgoznak, nagyon értékes munkát végeznek, mivel nagyon meghatározóak az óvodás évek.
A Székesfehérvár Városkörnyéki Óvodavezetők Egyesületének tagjai, ahonnan az óvoda óvónénijei és dajkái is egyaránt nagyon sokat profitálnak, ami segít a kollektívát nemcsak a munkában, de azon kívül is összekovácsolni.
A szülők is nagyon komoly partnerek egész évben évben az óvodával. Mindenből lelkesen kiveszik a részüket, segítséget nyújtanak, ott, ahol éppen szükség van rá.
– Olyan szülők hordják gyermekeiket a Vadvirág Óvodába, akik valamikor maguk is ide jártak.
Az óvodavezető bízik abban, hogy nem feltétlenül csak azért választják a szülők a csőszi intézményt, mert ott az óvoda, hanem azért is, mert döntésük mögött az emlékeken és a kötődésen túl ott a bizalom is. A céljuk ugyanis nem más, mint a gyerekek jövője.