Belák Sándorra emlékeztek szülővárosában, Enyingen

Belák Sándor 1886. július 17-én született Enyingen. Születésének hónapjában minden évben megemlékeznek a magyar kísérleti patológus, gyógyszerész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjáról szülővárosában. A megemlékezések alkalmával a Belák-díjjal kitüntetett orvosok is részt vesznek minden évben. A Magyar Reumatológusok Egyesülete 1983 óta kétévente adományozza ezt a díjat két reumatológusnak, az enyingi származású előd, Belák Sándor emlékére. 

A szombaton délelőtt tartott rendezvényen a bevezetőt Patócs Tibor reumatológus orvos tartotta az enyingi református temetőben található családi síremléknél. A megemlékezésen beszédet mondott Vereckei Edit reumatológus, az ORFI II. számú Reuma Osztály, Belák Sándor Emlékéremmel kitüntetett vezető főorvosa és Iván Géza, enyingi református lelkész.

Belák Sándor 1908-ban lett adjunktus, orvosi oklevelét 1910. február 12-én szerezte meg, 1908-tól a Tangl Ferenc vezette Általános Patológiai Tanszéken adjunktusként, illetve később a Gyógyszertani Tanszék adjunktusaként dolgozott. 1917-ben nevezték ki a kísérleti farmakológia magánoktatójává.

1921-ben a Debreceni Tisza István Tudományegyetem újonnan alapított Orvostudományi Karán a gyógyszertan professzorává és közhigiénés helyettesévé vált. 1927-től már rendes professzori állást töltött be, az 1922/23-as és az 1923/24-es tanévben a kar dékánjaként tevékenykedett. Rövid ideig a berlini Charité Klinikán is dolgozott, majd 1932-ben meghívták Budapestre az általános kórtan rendes professzorának és megbízott bakteriológus professzornak. Az Általános Patológiai és Bakteriológiai Intézet igazgatójaként is dolgozott. 1937-től a Budapesti Reumatológiai és Fürdőkutató Intézet igazgatója is volt. 1943 májusában a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

Elnöke volt a Magyar Orvosok Reuma Egyesületének és a Magyar Higiénikus Társaságnak, a Nemzetközi Fürdőszövetség és a Magyar Meteorológiai Társaságnak is.

Kutatási területe az alkotmányos tényezők és az öröklött tulajdonságok, az orvosmeteorológia, a balneológia, a vérképzés bakteriológiája, a kolloidkémia, az autonóm idegrendszer és az immunrendszer kapcsolata, valamint a biokémia módszertani elvei voltak. Jelentősen hozzájárult az orvosmeteorológiai és balneológiai kutatásokhoz is. Új módszert dolgozott ki a vizelet elemzésére. 1937-től két tanéven át a budapesti Orvostudományi Kar dékánjaként is tevékenykedett.

A háborút követő időkben Belák Sándor egészségét a sok méltánytalan vádaskodás megrendítette és 1947-ben elhunyt. A Farkasréti Temetőben helyezték örök nyugalomba, de a későbbi években sírját sajnos felszámolták. Enyingen az édesapja sírjánál, 2011-ben az Enyingi Városvédő-szépítő és Hagyományőrző Egyesület emlékhelyet alakított ki, ahol minden évben méltón emlékeznek a város nagy szülöttére.