Elkezdte tizedelni a vonuló darvakat a madárinfluenza

A madárinfluenza kialakulása és elterjedése a Föld valamennyi országában egy igen összetett folyamat eredménye. De a kezdetét mégis a vízimadarak belében szaporodó, mérsékelten patogén kórokozókhoz és a nagyüzemi baromfitartáshoz kötik. Ami pedig az elterjedését illeti, az egyrészt annak köszönhető, hogy a nagyüzemi baromfitermelésben járványvédelmi okokból a fertőzött állományokat kiirtják, ami magával hozza azt is, hogy valamennyire elvesztik a kórokozókkal szembeni ellenálló képességüket. A másik fontos tény a madárinfluenza elterjedésében az maga a vonulás. De mi a helyzet jelenleg és mennyiben érinti ez hazánkat?

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a madárinfluenza kialakulásán és elterjedésén túl azt is taglalja, hogy nálunk nyáron és ősszel is kerültek elő fertőzött vízimadarak. 

A nyári és őszi időszakban elsősorban a sirály- és csértelepeken kerültek elő fertőzött madarak és tetemeik, más madárfajok esetében csak elvétve volt pozitív minta. Az aszályos késő nyár – kora ősz miatt azonban a madarak a megmaradt kevés éjszakázóhelyen nagyobb csoportokba tömörültek az elmúlt időszakban, a nagyüzemi baromfiállományokhoz hasonló sűrűségben, ami kedvezett a vírus terjedésének. A daru kifejezetten érzékeny a fertőzésre, így százas, sőt, ezres nagyságrendű elhullásokat okozott a főbb gyülekezőhelyek területén. Hortobágy térségében, pár hét lappangási idővel az átvonuló létszám kétszázezres tetőzése után kezdődött, majd a tovább induló madarakkal a Dél-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon is megjelent a probléma. A terepi információk alapján az elhullott darvak egyedszámára jelenleg 10-20 ezer közötti becslést lehet adni – részletezik a hazai szituációt. 

Bővebb információ a fertőzésről, valamint arról, hogy mit kell tenni, ha gyanús, feltehetően fertőzött madárral találkozunk itt: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza