Ismerjük meg Fejér településeit! – Bodmér

Bodmérről készült videónkat ITT nézhetik meg.

Bodmér község Fejér megye északi részén, az M1-es autópályától délre, a Vértes délkeleti lábánál, Bicske és Csákvár között található. Első okleveles említése 1311-ből való, ám a vármegyei összeírás még a 18. század közepén is csak pusztaként említi Bodmért, amelyet ebben az időben többségében már reformátusok laktak. Kiemelkedő történelmi emléke a Pusztatemplom, amelynek elsősorban malomépítésre széthordott köveiből a temetőnél látható még néhány. A temetőtől a Porkolábi-szőlők felé vezető út mentén egy pár száz ölnyi sáncnak a nyomát is fel lehet fedezni. A kultúrtörténeti értékek körébe tartozik a református templom, a millenniumi emlékszobor, valamint az első és a második világháborús emléktáblák.

A települést a Bodméri-víz szeli ketté, mely a faluképet különösen széppé és vonzóvá teszi. A patak partja, a források környéke kellemes kikapcsolódást kínál az arra járóknak. Ám nagy esőzések idején ugyanez a patak haragos arcát is megmutatta: medréből többször is kilépve, sárosan és szürkén hömpölygött végig az apró falu főutcáján, nem kímélve semmit, ami az útjába került. Ezen a helyzeten jócskán változtatott az évek óta kívánt és most elkészült záportározó, amely még további fejlesztések előtt áll.

A temető feletti hegyoromról csodálatos kilátás nyílik a Vértesre és a Váli-völgyre. A turisták – elsősorban a bakancsos gyalogtúrázók – azonban eddig még nem fedezték fel a környéket, emiatt maradhatott talán Bodmér a nyugodt kistelepülések sorában, amely a napközbeni látogatóban egy csendesen szunyókáló falu képét kelti.

Pedig időről időre élettel telik meg a közösségi ház, s az idősek mellett ott vannak a fiatalok is, akik szívesen telepednek le és alapítanak családot az alig 250 fős településen. A faluban nem régen nyitották meg az új utcát, amely Endresz Györgyről kapta a nevét. Arról a pilótáról, aki társával a világon tizenötödikként repülte át az Atlanti-Óceánt és az út végén – igaz, kényszerből – nem messze Bodmértől landolt. Ha sikerülne a település lélekszámát tovább növelni, szóba jöhetne akár egy kisbolt nyitása is, mert ez most nincs a faluban. Igaz, a közelben ott van Bicske, ahová autóval néhány perc alatt bejuthat az ember vásárolni, hivatalos ügyeket intézni, sőt onnan az M1-es autópályán tovább haladva rövid idő alatt Budapestet is el lehet érni.

A falu épített öröksége a református templom: a községet a 18. században többségében reformátusok lakták, az 1700-as évek közepén van már nyoma egyházi szervezetnek is. A falu első imaháza 1790-ben épült fel, az első istentiszteletet 1790. március 20-án tartották benne.

1827-ben az imaháztól nem messze épült fel a ma is látható templom, mellé 3 évvel később került parókia. A templom fatornyát később 23 méter magas, kétszintes kőtoronnyal váltották fel, amelyben ma két harang lakik. A 110 kilogrammosat Walser Ferenc öntötte 1865-ben Pesten, a 70 kilogrammosat pedig Antoni Zechenter 1734-ben, Budán. Ez utóbbi a kajászószentpéteri egyház adománya.

Az évszázadok során a templomot és a parókiát többször is felújították, rendbe tették. A bodméri gyülekezet lélekszáma 1816-ban 293 fő volt, mellettük 64 katolikusról, 19 evangélikusról és 9 zsidóról szólnak a korabeli feljegyzések.

Három különböző ember, de azonos vélemények

Miért jó Bodméren lakni – tettük fel a kérdést, amelyre három helyi lakos adott nekünk választ.

Kovács Tibor és Czutor Lajos évtizedek óta él Bodméren – helyesebben, Bodméron –, korábban mind a ketten tagjai voltak a helyi képviselő-testületnek. Utóbbi azt mondja, azért szereti a települést, mert kicsi, nyugodt, de nagy telkekkel rendelkezik, amelyeken a házak egymástól távolabb épültek, így az emberek nem zavarják egymást. Hangulatán sokat emel a falut kettészelő kis patak, amely egy tóba vezet. Ezt régen sokan látogatták, mert kellemes kikapcsolódást nyújtott. Bodmér előnye az is, hogy autóval Budapest, Székesfehérvár és Tatabánya is gyorsan megközelíthető.

Kovács Tibor sommásan úgy fogalmaz, az a jó Bodmérben, hogy ilyen kicsi. Van egy jó polgármesterük, meg egy jó gondnokuk. De talán a legjobb, hogy a faluban nem ismerik a lakatot.

Balogh Orsolya minden nap a fővárosba jár dolgozni, vállalkozó. Eredetileg nem bodméri, de nem bánta meg, hogy annak idején férjével a faluba költöztek. Azt mondja, Bodmér csendes, gyönyörű kis település, ahol az emberek nagyon befogadók, segítik egymást, és nagyon klassz közösségi élet van.