2024.03.21. 09:30
Két tanító összegyúrta a néphagyományt a digitalizációval Székesfehérváron
Két tanító vezetésével szerveztek játszóházat, illetve műhelymunkát a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában március 20-án. Az eseményen nem csak gyermekek vettek részt, hanem pedagógusok is, akik számára ez játék és szakmai képzés is volt egyszerre.
Fotó: Nagy Norbert / FMH
A népszokásokat, a jeles napok megünneplését, a hagyományőrzést, így magát a húsvétot és a 21. század modern technikáit próbálták összegyúrni a Rákóczi iskolában, hogy megmutassák a gyermekeknek, és egyben a pedagógusoknak, hogy hogyan is működhet ez, vagyis, hogyan lehet modernül hagyományt őrizni.
–Megpróbáltuk a tanórákat egy picit a mai gyerekek világába hozni, és ehhez a 21. századi technikákat, vagyis a digitalizációt hívtuk segítségül. Ehhez használunk interaktív táblát, tableteket, illetve padlórobotokat. Nem is igazán tanóra ez, hanem egyfajta ötletcsomag, amit javaslunk a pedagógusoknak, hogy ezeket az eszközöket vonják be ők is, színesebbé téve vele a tanítást, mert a mai gyerekeknek nagyon unalmas, ha csak könyvek és füzetek segítségével tanulnak. A jeles napok népszokások a húsvét jegyében témakörben közmondásokat, szólásokat fejthetnek meg a tanulók, méghozzá versenyhelyzetben, de a tojásfestési technikák is ide tartoznak, méghozzá memória feladatokkal. Emellett készíthető időszalag is a húsvéti ünnep jeles napjaival, hogy mi is ez az időszak, hogy hogyan kapcsolódnak egymáshoz logikai sorrendben, és szövegértésre épülő feladatok is vannak benne. Külön érdekesség, hogy itt egyszerre vesznek részt a játékos órán gyerekek és felnőttek, ami azért is különleges, mert a felnőttek tisztában vannak a szólások, mondások jelentésével, viszont a robotokat inkább a gyerekek kezelik jobban, szóval izgalmas eredményeket hozhat a közös munka–mondta Kovácsné Fehér Beáta tanító, aki leginkább robotikával foglalkozik az iskolában.
Mint az sejthető, a mai általános iskolások nagyon otthon vannak a digitális világban, viszont a húsvéti hagyományok témakörében fejlesztésre szorulnak.
–Hát ez a feladat ránk hárul, hogy alsó tagozatban évfolyamról évfolyamra egyre bővebb tudást adjunk nekik ebben a témakörben. Mindent, amit tudunk, azt átadjuk nekik, így szóba kerül majd a locsolás, a locsolóversek mondása, vagy akár a tojásfestés. Ápolni kell ezt a hagyományt, mert lassan kiveszik a köztudatból. A családokban már nem jellemző, hogy az apukák locsolni viszik a fiúkat, és hogy a lányok tojást festenek, süteményt sütnek és várják a locsolókat. Talán csak annyit tudnak a legtöbben erről a népszokásról, hogy ünnepi asztal mellett esznek–mondja Kovácsné Fehér Beáta, aki éppúgy tanító és mesterpedagógus, mint a társa, Sándorné Vad Andrea, aki főként népszokásokkal foglalkozik az iskolában. A különleges tanórát ők ketten dolgozták ki és adták át más tanároknak és a játékos foglalkozáson résztvevő harmadikas osztály tanulóinak.