A jövő biotechnológusai találkoztak Martonvásáron

A globális éghajlatváltozás és a biotikus stressz hatásairól is hallhattak érdekfeszítő előadásokat a jövő biotechnológusai azon a konferencián, melyet április 4-én és 5-én rendeztek a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban Martonvásáron. A Fiatal Biotechnológusok VI. Országos Konferenciáját (FIBOK) számos szakmai szervezet jegyzi: az MTA Agrártudományok Osztálya, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Tudományos Bizottságának társszervezésében az MTA Biológiai Tudományok Osztálya Bioinformatikai Osztályközi Tudományos Bizottságával, Mikrobiológiai Osztályközi Tudományos Bizottságával és Molekuláris Biológiai, Genetikai és Sejtbiológiai Tudományos Bizottságával, továbbá az MTA Kémiai Tudományok Osztálya Élelmiszer-tudományi Tudományos Bizottságával, az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesülettel és a Magyar Bioinformatikai Társasággal, valamint a Magyar Biotechnológus-Hallgatók Egyesületével közösen valósították meg. A konferenciát Kontschán Jenő, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont igazgatója nyitotta meg, majd Pál Magda a szervező bizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket.

A konferencia célja - árulta el a feol.hu-nak Morber Janka, a szervező HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont sajtóreferense - évek óta, hogy fórumot biztosítson a magyarországi biotechnológiai kutatást végző fiatal kutatóknak, PhD, valamint MSc hallgatóknak kutatási eredményeik előadás vagy poszter formájában történő bemutatására, valamint elősegítse a kapcsolatok, együttműködések kiépítését, fejlesztését.

A tanácskozás idén is népszerű volt, közel 130 fő vett részt ugyanis a konferencián, melyre magyar és külföldi hallgatók is érkeztek. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemről, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontból, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről, az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Debreceni Egyetemről, a Pannon Egyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről, valamint a Pécsi Tudományegyetemről is érkeztek résztvevők a találkozóra. A szakmai esemény fókuszába a biotechnológia számos kutatási területe került idén is.

A szervező beszámolt a konferencia kiemelkedő szekcióüléseiről is. Az egyik legérdekfeszítőbb téma a növények tulajdonságait, így a terméshozamot és annak minőségét befolyásoló hatások voltak - sokféle véletlenszerű és célzott génmutációval lehet ugyanis növelni ezeket a képességeket. Szóba került az Európai Parlament legutóbbi szavazása, mely alapján a húsznál kevesebb nukleotid szubsztitúciót vagy inzerciót tartalmazó, génmódosított növényeket egyenértékűnek tekintik a hagyományos növényekkel. Plenáris előadóként Ferenc Györgyi, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetének munkatársa a transzgénmentes genomszerkesztés lehetőségeiről adott elő a konferencia növényi biotechnológia szekciójában.

Szintén érdekes téma volt az miR396 mikroRNS-gén szerepének tanulmányozása különböző fejlődési folyamatok szabályozásában, valamint a szárazság és a biotikus stressz során is bizonyított növényekben. A szervező a téma kapcsán a feol.hu-nak kifejtette: e génnek különösen jelentős szerepe van a növényi immunválaszokban, ahol a hiperszenzitív reakcióban résztvevő fehérje gének expresszióját szabályozza a kórokozók támadásai során. 

Sági László és Éva Csaba - a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetnek két munkatársa - kutatócsoportjuk munkáját mutatták be: a szakemberek egy génszerkesztési módszer segítségével kimutatták ugyanis a miR396 specifikus szerepét a burgonya védekező mechanizmusaiban a burgonya hervadás és barna gumórothadás betegség kórokozója, a Ralstonia solanacearum baktériummal szemben. Az eredményeket Jeny Jose PhD hallgató adta elő. Várallay Éva, a Növényvédelmi Intézet munkatársának kutatócsoportja az évelő fás szárú növényeket fertőző vírusok és viroidok védekezés-gyengítő stratégiáit vizsgálja. Az erről szóló legújabb kutatásokat Fákó Vivien PhD hallgató mutatta be. 

A biotechnológusok szembesültek azzal is, hogy a globális éghajlatváltozás hatásai miatt a mikotoxinok jelenléte az élelmiszerekben és takarmányokban tartós egészségügyi problémává vált. Számos mikotoxin mérgező hatásának központi eleme a reaktív oxigén származékok képződése, amelyek hozzájárulnak számos fejlődési rendellenesség kialakulásához, módosítják a különböző élettani folyamatokat. Bodrogi Lilla, a Genetika és Biotechnológia Intézet kutatója a konferencián bemutatta e témát érintő munkáját. A konferencián az extrém időjárási viszonyok és az újonnan megjelenő kórokozók egyre nagyobb problémája is fontos téma volt. E hatások ugyanis súlyos gondokat okoznak a mezőgazdaságban, amely új megközelítések és megoldások keresését teszi szükségessé. Balázs Dóra, a Szegedi Tudományegyetem Mikrobiológiai Tanszékének munkatársa szerint megoldást jelenthet a problémára a bioaktív, másodlagos anyagcseretermékek alkalmazása, amelyek széleskörű hatásukkal támogathatják a növénytermesztést – mutatott rá előadásában.  

Búzás Edit professzor, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet professzora az úgynevezett extracelluláris vezikulák növényi sejtek és a kórokozók közötti kommunikációban való szerepéről számolt be a hallgatóságnak, amelyek – mutatott rá -, akár diagnosztikai biomarkerként, illetve terápiás anyagként is szolgálhatnak a jövőben.

 A szervező hozzátette: a biotikus stressz hatások kutatása mellett a konferencián az oxidatív, az ozmotikus, a hypoxia és az alacsony hőmérsékleti stresszekkel szembeni tolerancia vizsgálata is nagy hangsúlyt kapott, majd kiemelte: a hazai biotechnológiai kutatások fő feladata a termesztett növények és haszonállatok nemesítésének támogatása, betegség- és stresszellenállásuk fokozása.