Krémesek és költemények Tabajdon

A tabajdi Mészöly Dezső Művelődési Ház hajdan iskola volt, manapság kultúrház, könyvtár és sokféle közösségi esemény színhelye – konyhástul, vacsorástul, pálinka- és borversenyestül. Bárányos Csaba polgármester és Vancsóné Dancsi Szilvia művelődésszervező számos segítővel, önkéntessel és nem utolsósorban a Mészöly Gedeon Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde gyerekeivel és felnőttjeivel, s a falubeliekkel mindig kitalálnak valamit. A házikrémesek vetélkedőjét is összekapcsolták pár éve a Költészet napjával, de még egy kis „csavart” is tettek bele: nyugdíjasoknak hirdették meg a szavalást! A tabajdi idősek és a környékbeli nyugdíjasklubok tagjai idén is megtöltötték a termet, s nemcsak a versengő háziasszonyok hoztak krémest, hanem kóstolásra, kínálásra is jól tartották a kultúrában megmártózó közönséget. S a szó: idősek. Születési évszám szerint meglehet, hogy a szavalók és a hallgatóság is annak számít, de az élénk érdeklődés, a vitalitás és a friss hangulat rácáfol az idős szó kissé lemondó zöngéjére. Idén először meghívták a krémeses-szavalós szombat délutánra a helyi általános iskolásokat is, versenyen kívül. A vármegye messzebb fekvő települései olvasóinak mondjuk tájékoztatásul, hogy apa és fia, az irodalmár néhai Mészöly Gedeon és Mészöly Dezső nevét viseli a két intézmény, a család tabajdi kötődése okán.

A fiatalok már az iskolai háziversenyen kipróbálták magukat erre az áprilisi találkozóra, s ezúttal nem pontozták őket. Zsíros Írisz, az unokatestvér-páros Csordás Zsombor és Bárányos Sárika, valamint Kontra Gergő az alsósok szárnybontogató üdeségével szavaltak, bár a harmadikos Zsombor a környékbeli versmondó alkalmak ismert szereplője már. Az ötödikes Kutasi Zsófia nagyot vállalt, Wass Albert Üzenet haza című emblematikus költeményével mégis elbírt. A hetedikes Bozsán György és a nyolcadikos Vancsó Réka Szilvia két klasszikus szerelmes verssel szerzett örömet az érett hallgatóságnak. Juhász Gyula Szerelem? című finom líráját a kamaszkorú Bozsán Gyuri elegánsan tolmácsolta, Vancsó Réka Petőfi Reszket a bokor… költeményébe csempészte bele az első, bontakozó szerelem ártatlanságát.

A zsűrizést Bárányos Csaba polgármester vállalta, szokás szerint Verbászi Judit mészölyös magyartanárnőt kérte maga mellé, s ezen sorok lejegyzője is megtiszteltetésként fogadta el a felkérést. Krémeseket is kóstolt a zsűri, s a versmondókat is értékelte. Ez sosem könnyű feladat. Kevesen vállalták a szereplést vagy inkább az értő előadást, bár többen többedszer jönnek el Tabajdra ilyenkor. A kötelező Radnóti-vers mellett szabadon választott volt a második költemény, ebben még inkább tükröződik az előadó személyisége. Érdekes tapasztalat volt a zsűrinek, hogy Radnóti Nem tudhatom-ját hárman is elmondták, ám a közös érzelmi élmény szépsége és drámája kicsit különbözött mégis mindhárom előadásban. A tökéletes vers mélyrétegei végtelenek. Bakos Erika első ízben jött el, Zábráczky Hilda és Bálint Mihály az elmúlt években is bizonyították képességeiket Tabajdon. Az első helyezett Molnár Józsefné Petőfi A Tiszájával remekelt, a második díjas Vancsó László egyedi, visszafogott vallomásként előadott költeménye sajátos színt hozott. Kada Istvánné Radnóti Pipacsát kereste elő a ritkán hallottak közül, s Szabó István Próbára tett az Úr verse a vallásos költészetből idézett figyelemre méltó sorokat, harmadik díjat kapott. Versenyen kívül Marosi István Petőfi Kurta kocsmáját adta elő, ez is mindig siker.

A házikrémesek nem pont olyanok, mint a cukrászdaiak, máshogy finomak. Hájjal készülnek, s adalékanyag-mentesek. Különdíjat kapott Zábó Lászlóné mézes krémese, s hárman másodikak lettek a pontok alapján: Németh Sándorné, Major Boglárka és Marton Sándorné. A legmagasabb értékelést Setét Gyuláné nyerte el süteményével. Míg a krémeseket eszegették, a kultúrház falán elhelyezett régi óvodai képeket böngészték, ugyanis elkészült az óvoda története, hamarosan megjelenik róla a kiadvány. Száz-ötven-tíz éves fotókat nézegetni is különleges élmény. Múltbéli üzenetekként. S természetesen minden díjazott szép könyvajándékokkal távozott – a verselésért és a sütésért is.