Harci forgószárnyas került a szentkirályszabadjai reptér mellé

Az egykori keletnémet Mi-24-est – amely 1995-ben érkezett hazánkba, de már nem állt hadrendbe – eredetileg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kampuszán szerették volna kiállítani, végül a légijármű a Veszprémmel szomszédos szentkirályszabadjai repülőtér, az egykori 87. Bakony Harcihelikopter Ezred bázisa mellé került. Bizonyára sokak szívét megdobogtatja majd a látvány: közöttük van a pákozdi Paksi János is.  

– Üdvözlöm a fejleményt! – reagált a hírre a veterán hajózó. – Nagyon jó, hogy most már Taszár kivételével mindenhol, ahol egykor Magyarországon repülős alakulatok diszlokáltak, már avattak ilyen emlékművet. Szolnokon a körforgalomnál állítottak ki egy Mi-24-est, Kecskeméten a repülőtérnél, szintén a körforgalomnál egy MiG-21-es vadászt, Pápa közelében is forgalmas helyen fogadja az utazókat egy MiG-21-es. Ezek a hatástalanított eszközök nem csak a repülősöknek, azaz a pilótáknak és a műszakiaknak állítanak emléket, de rangot adnak a városnak is, ahol állomásoztak ezek az alakulatok. És most következik Veszprém, illetve Szentkirályszabadja. Azt tudni kell az ott kiállított helikopterről, hogy soha sem repült a magyar légierőben, hiszen egy Németországból származó, ajándék forgószárnyasról van szó, amely nálunk nem került hadrendbe. Azért kapta a 005-ös lajstromot, mert annak idején a Szovjetunióból érkezett magyar Mi-24-esek közül a legelső ezt a számot viselte. Először négyet, aztán az évek során összesen negyvenet kaptunk ebből a típusból. Azonban az eredeti 005-öst már régen szétbontották, ezért ezt, a később Kelet-Németországból származó gépet festették le és erre került emlékül a régi lajstromszám.

Paksi János 1989-ben végzett és azután került Szentkirályszabadjára helikoptervezető-lövész beosztásba. Egészen 1995-ig szolgált a Mi-24-esen, körülbelül ezer órát töltött el a fedélzetén.

– Bár velem is történt egy szerencsés baleset, többnyire csak szép emlékeket őrzök a típusról. Nagyon sok alacsony útvonalat repültünk, számos lövészeten vettem részt, melyek során irányított rakétákkal is tüzeltünk. Annak idején, a délszláv háború éveiben Szentkirályról jártunk át Kecskemétre és Taszárra, és adtunk géppárban készültséget. Ez teljesen más érzés, mint amit egy merevszárnyason tapasztal valaki.

Mások nem voltak szerencsések. János a típus két katasztrófájára is emlékszik, mindkettő a bakonyi központi lőtér felett következett be. Egy alkalommal géppár tagjai ütköztek össze a levegőben, az egyik földet érő forgószárnyasban a lövész katona halt meg. Évekkel később ugyancsak egy géppár hajtott végre úgynevezett fotólövészetet, vélhetően ugyanarra a célra koncentráltak és összeértek a rotorok lapátjai, a zuhanás során pedig az egyik helikopter személyzete életét veszítette.

– De ezek nem műszaki, hanem emberi hibák voltak – folytatta Paksi János. – A Mi-24-esek háborúban is megállták a helyüket, bár Afganisztánban például jelentős veszteséget okozott a szovjet kötelékeknek, hogy olyan alacsonyan repültek, hogy nem is annyira alulról, hanem felülről, a hegyekről lőtték le őket vállról indítható föld-levegő rakétákkal. Rengeteg műveletben vettek részt Mi-24-esek és a harci tapasztalatok összességében elég jónak mondhatók. Nyolc példányuk ma még hazánkban is rendszerben áll, ezek a gépek Szolnokon állomásoznak. Az annak idején „német csomagban” érkező legkorszerűbb, Mi-24P és Mi-24V változatokról van szó, még az orosz-ukrán válság előtt újították fel őket. Gyakorlatok alkalmával gyakran lehet látni a Bakony felett, miközben éppen végrehajtják a feladataikat.

Szentkirályszabadján a Mi-24-esek mellett Mi-8-asok és Mi-17-esek is repültek, sokuk székesfehérvári személyzettel.

– Amikor ott teljesített szolgálatot a Csapatrepülő Parancsnokság, sokan „jártak át” Fehérvárról. Koromnál fogva ők általában az elöljáróim, magasabb rendfokozatú repülős katonák voltak: osztályvezetők, légi lövészek, szolgálatfőnökök. Bizonyára hozzám hasonlóan közülük többen ott lesznek majd az emlékmű avatásán, amit május végére terveznek, de a pontos időpontról még én sem kaptam értesítést.