Minden generációé az új sukorói közösségi ház

Egy nagy tér – amolyan „dühöngő” -, öltöző, vizesblokk és teakonyha kapott helyet abban az épületben, amelyet május 15-én, szerdán adtak át a közösségnek Sukorón. A település legújabb közösségi tere épp a legjobb helyen található, ahol sokan megfordulnak: a futballpálya, valamint a piac közvetlen szomszédságában. A velencei-tavi panoráma csak hab a tortán, ahhoz a miliőhöz, melyre a sukorói településvezetés elképzelte és szánta az épületet.

Mészárosné Hegyi Gyöngyi polgármester elmondta: az épületet az „Élhető Települések” című TOP Plusz pályázatnak köszönheti a település, melynek keretében 115,3 millió forintot nyert az önkormányzat.

- Ebből az összegből, mint mindig, most is arra törekedtünk, hogy komplex megoldásokat találjunk, és a lehető legtöbbet hozzuk ki abból, amit kapunk. Ez az összeg, egy 100 százalékos intenzitású, vissza nem térítendő európai uniós pályázat elnyerésével került hozzánk. Ebből valósítottuk meg a Fiatalok Házát. Ezzel a címmel valósult meg, de több funkciót fog ellátni, hiszen közösségi ház, generációk háza lesz. Tehát a település apraja-nagyja, mindenki meg fogja találni itt a szabadidő eltöltésének számára kedves módját.

Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke így fogalmazott: „Sukoró egy újabb ékkővel gazdagodik”. Elsőként pedig az épületet meglátogató gyerekekhez szólt az avatáson:  

- Ezek a fejlesztések elsősorban nektek, a jövőnek készülnek. Amikor az alapkövet raktuk le nem is olyan rég, azt mondtuk: Sukoró eljutott addig a szintig, hogy már nem alapinfrastruktúra fejlesztésére, alapintézmény-fejlesztésre van alapvetően szüksége, hanem a szabadidő egészséges eltöltésének, azaz a komfortnövelő beruházások megvalósításának ideje jött el. Mi lenne jobb a szabadidő eltöltése szempontjából, mint egy olyan új közösségi tér, ami kapcsolódik a sporthoz, a nemzeti, keresztény kulturális hagyományainkhoz, a fiataljainkhoz, de a középkorúak és az idősebb generációk igényeihez is? Többfunkciós intézményt avatunk tehát a mai napon – mutatott rá az elnök, felsorolva Sukoró fontos közösségi tereit: a sportkomplexumot, a kultúrházat, a borházat, az új rendezvényteret és főteret, amelyek mellett a fiataloknak mégis volt igényük arra, hogy legyen egy „saját” helyük is. – A fiatalok azt mondták: jó lenne egy úgynevezett „dühöngő”, ahol kicsit kisebb körben, de maguk tudnának adott esetben pókerpartit tartani, csocsómeccset játszani. A középkorú réteg pedig hozzátette, hogy ők pedig szívesen tartanának valahol például tradicionális disznóvágást vagy egyéb hagyományőrző programot, esetleg táncpróbát. Ennek megfelelően tehát nem csak fiatalok házáról beszélünk, hanem generációk házáról. Ennek a térnek szerves részét képezi továbbá a piac is, melynek szintén segédintézménye lehet ez a mostani fejlesztés.

A vármegyei közgyűlés elnöke emlékeztett: az elmúlt tíz évben közel 3 milliárd forint fejlesztés érkezett Sukoróra, amely, mint fogalmazott, „egy ennél tízszer nagyobb lélekszámú település esetében is megsüvegelendő lett volna”. A következő időszak tervei kapcsán pedig elárulta: fontos projekt lesz az iskola előtti utcán a parkolóhelyek kialakítása, az egész utca átszervezése is.

Tessely Zoltán országgyűlési képviselő is arra helyezte a hangsúlyt, hogyan tudják majd kihasználni a sukorói fiatalok az épületet:  

- Amikor kijárjátok az iskolát, vajon hogyan tudnátok úgy találkozni, ahogy régen az osztályteremben, iskolában? Hiszen nem fogtok már egy iskolába járni, mindenki megy a szélrózsa minden irányába. De mostantól lesz egy olyan hely, ahol tudtok találkozni – mutatott az új épületre a képviselő. Aki, ezt követően, a választási hajrában ezután a felnőttekhez – a választókhoz – szólt és azt mondta: az olyan fejlesztések, mint a sukorói és a többi hozzá hasonló vidéki, melyeket napról napra adnak át a települések közösségeinek, nehezen értelmezhetők vagy éppen észrevehetők az olyan fővárosi szemszögből, ahol az uniós átlagot meghaladó fejlettségi szint miatt nincs már szükség hasonlókra. - Ezek azok az uniós forrásból megvalósult fejlesztések, melyekről azt hazudják, a Fidesz-kormány ellopja őket, és ezért nem folyósítja jelenleg az Európai Unió számunkra ezeket a forrásokat – mutatott rá a képviselő, konkrétan a 115 millió forint értékben megvalósult sukorói közösségi házra. - Ezt az ordas nagy hazugságot különben szerintem egyedül Budapesten hiszik el. Megmondom azt is, hogy miért. Nem azért, mert ott olyan emberek élnek, akik nem tudják összerakni a képet, hanem mert Budapestnek a fejlettsége eléri, sőt, több esetben meghaladja az uniós átlagot, így oda ilyen típusú források nem jutnak. Tehát ott el lehet mondani, mivel ilyen európai uniós források nincsenek, biztos azért nincsenek, mert ez a „gonosz kormánypárt” ellopta. De itt mi tudjuk Pannónia szívében, hogy ez egyáltalán nem így van. Úgyhogy június 9-én az lesz az első feladatunk, hogy a Fidesz KDNP-nek az európai parlamenti listájára szavazva próbáljuk meg ezt a helyzetet megváltoztatni, hogy végre újra érkezhessenek a források.