1117 éve Pozsonynál fényes győzelmet arattak Árpád seregei

907. július 4-5-én, Pozsony környékén az életükért, a megmaradásukért küzdöttek az Árpád vezér által vezetett magyar seregek. Az egykori, igen ritka források közel 100 ezerre teszik a nyugati csapatok létszámát, míg a magyarokét 30 ezerre becsülték. Azt tudjuk, hogy ezek a számok túlzóak, de az tény, hogy a frankok seregéből alig maradt túlélő –  mondta megemlékezésében Gieber Lajos, a Mi Hazánk Mozgalom lepsényi-mezőszentgyörgyi szervezetének elnöke.

Immár második alkalommal kerített sort a Mi Hazánk Mozgalom lepsényi és mezőszentgyörgyi szervezete e fényes győzelem megünneplésére. 2023-ban hagyományteremtő szándékú volt a megemlékezés. A hagyományteremtés célja az volt, hogy tudatosuljon az emberekben, hogy nemcsak a nagy vesztes csatákat kell megünnepelni, hanem igenis emeljük fel büszkén fejünket, mert a magyarok történelme sok-sok győztes összecsapást is tartalmaz.

Bene Gábor szakjogász előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az a szó, hogy „honfoglalás” nem volt ismert az 1870-es évek előtt. Helyesen „hazatérésről”, „újbóli visszatérésről” kellene beszélnünk. Miért van az, hogy a csata után pár száz évvel már nem is volt az akkori emberek tudatában a pozsonyi csata? Miért van az, hogy még mindig a finn-ugor eredet a fő irányvonal? – tette fel a kérdést a szakjogász. Pedig a napainkban előkerülő keleti források a magyarokat a hunok leszármazottjainak tartják. Miért nem bántották a hazatérő magyarok a Kárpát-medencében élő avarokat? Mert, lehet, hogy ők is magyarok voltak? Ugye emlékszünk még László Gyula kettős honfoglalás elméletére? Bene Gábor és a történészek egyes csoportjai szerint a hun, avar, szabir és a magyar lehet, hogy egy és ugyanaz.

A megemlékezést az 1896-ban állított Millenneumi Emlékmű koszorúzása zárta.

Szerző: Borsos György