Erdélyből érkeztek vendégek a Velencei-tóhoz

Kedden este a kánikula ellenére is jócskán befűtöttek Hágen Andreáék a hangulatos udvaron épített kemencébe, hogy a palócleves mellett kaláccsal, kenyérlángossal kínálhassák meg azt a harmincöt körösfői fiatalt és felnőtt kísérőiket, akik ezen a héten a pákozdi vendégszeretetet élvezik. A gyerekeket alig lehetett kicsalni a Balaton vizéből, így az étkezésből valóban estebéd lett. A Szabadságharcos utca portáján ott voltak a Pákozdi Kulturális Egyesület és a Bütyköldések mellett a Pákozdi Népdalkör tagjai is, így aztán énekszó fogadta az ifjú vendégeket. Akik a Balaton után meglátogatták a Mészeg-hegyen az Arborétumot, majd kipróbálják azt is, milyen a Velencei-tó vize, túráznak egyet az Ingókövekhez. A Kultúra Háza udvarán pedig újabb vendéglátás várja őket, a Pipacsos Néptánccsoport vidám műsorral készül. Van mit viszonozni, hiszen a pákozdiak is jártak már Körösfőn, ahol hamisítatlan, igazi erdélyi vendégszeretetben lehetett részük. Ezúttal megmutatják, hogy ők sem érik be kevesebbel.  

– Díszpolgárunk, Pavelcze László mutatott be Bódis László polgármesternek, így kezdődött a kapcsolat – idézte fel a kezdeteket a Feol-nak Kardos Ádám, Pákozd polgármestere. – Elsősorban azt tűztük ki célul, hogy a két község legfiatalabb, iskoláskorú lakói találkozzanak kölcsönösen egymással. A testvértelepülési megállapodást 2022-ben írtuk alá, azóta él és gyümölcsöző ez a barátság.

Bódis László a családjával együtt kísérte el a körösfői gyerekeket Pákozdra, és megerősítette Kardos Ádám szavait.

– Bízunk a folytatásban, hiszen már az első beszélgetések alkalmával leszögeztük, hogy a gyerekek kapcsolatát helyezzük előtérbe. Most már másodszor jövünk el és kölcsönösen nagyon örülünk egymásnak. Körösfőn jelenleg körülbelül kilencszázan élünk azzal együtt, hogy három falu tartozik hozzánk, ezek közül az egyik román népességű: így lesz az összlétszám 1450. Őrizzük magyarságunkat és hagyományainkat, de sajnos minden egyes évben, amikor megemlékezést rendezünk Vasvári Pálról és koszorút helyezünk a tóba, igyekeznek megzavarni minket. Fáj a románságnak ez a gesztus, de mi ragaszkodunk hozzá.

Körösfő nevét a Sebes-Körös forrásáról kapta. Az ottélő kalotaszegi magyarok viseletükben, kézművességükben – például fafaragásaikban is – hűségesen őrzik hagyományaikat, népi kultúrájukat. (Az egyik kiváló kalotaszegi fafaragó művész, Kudor Ferenc Székesfehérváron élt és alkotott haláláig, a koronázó városban elsősorban ő ismertette meg ennek az erdélyi tájegységnek a kulturális kincseit.) Körösfő jellegzetesen kalotaszegi, négy fiatornyos református temploma a korábbi, középkori templom újjáépítésével, átépítésével 1764-ben épült. Előtte áll Vasvári Pál emlékműve, amelynek felavatása nem történhetett meg vita nélkül, hiszen Vasvári a Rákóczi-szabadcsapatot vezette Erdélyben, és a közelben ütközött meg az egyik román hadtesttel. De előtte még a történész-filozófus-forradalmár – már katonaként – megfordult Székesfehérváron és Sukorón is. Idővel Körösfőn egy olyan Vasvári-kultusz született meg, amely több településsel összekötötte: a negyvennyolcas hős emlékének köszönheti a kalotaszegi falu több testvérvárosi szerződését is, ezek sorába csatlakozott be Pákozd, a szabadságharc első, jelentős győztes csatájának helyszíne.