Ez kőkemény üzenet! - Megemlékezést tartottak egykori katonáink tiszteletére (galéria, videó)

Légy sziklaszilárd, tántoríthatatlan és soha nem csüggedő, mint egy 17-es! – A Magyar Királyi Székesfehérvári 17. Honvéd Gyalogezred emléke előtt tiszteleg Székesfehérvár városa minden év július 18-án, a gyalogezred napján. A hősiesség és a hazaszeretet példaképei azok, kiknek a Zichy ligetben álló oroszlános szobor emléket állít.

Gombor Lili

A megemlékezők koszorúkat helyeztek el az emlékműnél

Fotó: Fehér Gábor / FMH

A Zichy liget árnyas fái alatt magasodik egy emlékmű, élén egy oroszlánnal, az erő és a hősiesség szimbólumával, oldalán kőbe zárt katona arcok és mozdulatok, és néhány helység név... Galícia, a Kárpátok, Doberdó, Piave, a szerbiai Dugó-hegy, a romániai Ojtozi-szoros. Hogy mit jelent mindez? Közel kilencvenezer ember értelmetlen halálát.

Fotó: Fehér Gábor / FMH

Nem tudták, mi vár rájuk

A Magyar Királyi 17-es Honvéd Gyalogezred emléknapja az első világháború során zajló második isonzói csata (1915. július 18.) napjához kötődik. A második isonzói csata embertelen küzdelmet jelentett: az osztrák-magyar és az olasz csapatok összecsapása sok szempontból más frontvonalak szörnyűségein is túltett: a forró karsztfennsíkon vívott tizenhat napig tartó hadakozásban katonák százezrei kéziharcban, karddal, késsel és bajonettel küzdöttek egymással, miközben mindkét oldal nehéztüzérsége is bombázta a harcteret. A küzdelmek semmilyen érdemi előrelépést sem hoztak a háborúban, egyik fél sem tudott felülkerekedni a másikon. Becslések szerint közel kilencvenezer ember vesztette életét a csatában. 

Kőbe zárt fájdalom

Az első világháborúban harcolt Magyar Királyi 17-es Honvéd Gyalogezred emléknapján a székesfehérvári és Fejér vármegyei önkormányzat, a közhivatalok, a fegyveres és rendvédelmi szervek, a honvédelmi hagyományokat ápoló szervezetek képviselői és a civil emlékezők is fejet hajtottak az áldozatok hősies önfeláldozása előtt a katonák emlékét őrző oroszlános szobornál a Zichy ligetben. 

Korabeli források szerint a mintegy tizenöt millió ember életét követelő első világháborúból hazatérő Magyar Királyi 17-es Honvéd Gyalogezred megmaradt katonái először a jelenlegi megemlékezés színhelyére mentek, hogy elesett bajtársaik emléke előtt tisztelegjenek. 1916-ban a honvédelmi minisztérium Földes Szabó Jánost bízta meg az emlékmű elkészítésével, ám az alkotó idő közben elhunyt, így a művet Bory Jenő fejezte be. A szobrot 1918-ban avatták fel, azóta a Magyar Királyi Székesfehérvári 17. Honvéd Gyalogezred tiszteletére a város minden év július 18-án szervez megemlékezést a Zichy ligetben.

– Amikor a múlt háborúinak áldozataira emlékezünk, az kifejezetten fontos üzenet a mának: azt szeretnénk, hogy ezek a dátumok, ezek az emléknapok a múlthoz tartozzanak. A jelenben és a jövőben ne legyenek háborús áldozatok, gyászoló árvák és özvegyek. Ez ennek a napnak a tanulsága 2024 nyarán – mondta az emlékezést követően Róth Péter alpolgármester, aki hozzátette, a mai ezrednapnak szomorú aktualitása van, hiszen nemrég hunyt el Simon László korábbi megyei képviselő, akinek személyes áldozatvállalása volt, hogy az oroszlános emlékmű környezete rendezetté váljon, és hogy a 17-es gyalogezred emlékezete fennmaradjon hosszú időn keresztül.

Élő történelem

Burján Zsigmond a nagyapja által elmesélt háborús emlékek hatására több évvel ezelőtt úgy döntött, hogy megpróbálja átadni  nekünk, maiaknak azt, hogy mit jelentett a katonáknak elhagyniuk szeretteiket, családjaikat és hazájukat. Először a Csak még egyszer előre című filmje látott napvilágot, amely a Magyar Királyi 17-es Honvéd Gyalogezred katonáinak történetét dolgozza fel, emléket állítva az I. világháborúban harcoló magyaroknak. Pár évvel később jött a folytatás, a Szétszakítva, amely megrendítő erejű történelmi drámaként székesfehérvári sorsokon keresztül mutatja be azt a korszakot, ami az első világháború végétől a vörös terroron és a román megszálláson át az ország szétszakításáig vezetett.

A csütörtök esti székesfehérvári megemlékezésen jelen volt Burján Zsigmond is, aki kérdésünkre elmondta, hogy a múlt tisztelete nagyon is élő és komoly üzenete van. – A szomszédban óriási nagy háború van, tízezrek halnak meg, gyerekek, nők, férfiak, katonák. Meg kell emlékezni róluk, mert akkor velünk vannak és erőt adnak. Ezért fontos, hogy ma is, több mint száz évvel az első világháborús események után is tiszteljük azokat és őrizzük meg emléküket, akik életüket adták hazájukért és értünk – fogalmazott Burján Zsigmond, aki felidézte a 17-es gyalogezred jelszavát is. – Légy sziklaszilárd, tántoríthatatlan és soha nem csüggedő, mint egy 17-es! – azt gondolom, hogy ennek üzenetét tovább kell adnunk. Amit a nagyapáink, dédnagyapáink és szépnagyapáink ebben az ezredben csináltak, az elképesztő – fogalmazott Burján Zsigmond, aki egy szál virággal maga is lerótta kegyeletét a hősök emléke előtt.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában