Félárván maradtak a váli gólyafiókák – milyen sors vár rájuk?

– Mivel viszonylag idősebb korban történt az egyik szülő elvesztése, így a másik szülő is meg tud birkózni a feladattal, egyedül is fel tudja nevelni utódait. Ebben az esetben egyrészt nincs szükség mentési akcióra, másrészről ilyen korban már nem igazán lehet őket kiemelni a fészekből, mert leugranak  – kezdte beszélgetésünket Csete Gábor természetvédelmi vezető, aki arra a kérdésünkre is választ adott, hogy a népi hiedelmekkel ellentétben nem léteznek gólyariasztók, vagy bármiféle jelölések a vezetékeken, amelyek figyelmeztetnék védett madarainkat a magas feszültségre. Hozzátette, a legjobb megoldás nyilvánvalóan az lenne az áramütések elkerülésére, ha a vezetékeket a föld alatt fektetnék le, de ezt magától értetődően sok helyen nem lehetne kivitelezni.

A szakember rávilágított arra is, hogy a napokban mindenképpen érdemes a váli lakosoknak nyitott szemmel járni és megfigyelni a fészket, hogy az egyedül maradt gólyaszülő az esti órákban visszajár-e a kicsinyeihez megetetni őket. Amennyiben nem, akkor mindenképpen értesíteni kell a Sóstó Vadvédelmi Központot a +36-70-526-2793-as telefonszámon, akik szükség esetén a Duna-Ipoly Nemzeti Park gólya koordinátorával veszik fel a kapcsolatot, mivel a gólya és fészke is fokozottan védett, így kizárólag arra jogosult tud beavatkozni szükség esetén. Csete Gábor a gólyák viselkedését firtató kérdésünkre elmondta, rendszerint a fiókák 2-3 hetes koráig a gólyaszülők egyike a fiatalok védelme érdekében folyamatosan a fészekben tartózkodik, ám idősebb korban már nincs így, hiszen el sem férnének szűkös otthonukban, így jellemzően már csak vacsoraidőben térnek vissza. Napközben a mocsaras, lápos területeken vadásznak, vagy a fészek közelében lévő háztetőn tartják szemüket az utódokon.

– Ebben az esetben nyilvánvalóan az egyedül maradt szülőnek nehezebb dolga van, főleg ha 3-4 fiókáról van szó, de megbirkózik a feladattal. Ilyenkor már nem keres új párt magának, a gondoskodás, a nevelési ösztön hajtja. Hamarosan pedig kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, amikor is veszik a bátorságot és először repülnek ki a fiókák a fészekből – nyilatkozta a FEOL-nak a szakember.

Természetesen az E.ON áramszolgáltatót is felkerestük az ügyben. Kérdéseink elsősorban arra irányultak, hogy áramszolgáltatóként milyen óvintézkedéseket végeznek a gólyák védelme érdekében, illetve hogyan segítik őket a tájékozódásban ebben a „vezetéktengerben"? Amint reagálnak megkeresésünkre, válaszukat közölni fogjuk.