Gárdonyi hűtőtavak: így fest most (videó, fotógaléria)

Valamivel több, mint 100 millió forintból valósult meg Gárdony egy eldugott kis területén a hűtő- és ülepítő tavakat ölelő zöldövezeti park, melynek vizes sétánya, illetve néhány látványos eleme már a helyén van. Idén márciusban néztük meg a kivitelezési munkálatokat először, most pedig, miután az önkormányzat sétára invitálta a lakosságot, újra kilátogattunk a helyszínre. A vegetáció mostanra olyannyira körülölelte a parkot, hogy helyi legyen a talpán, aki rátalál a bejáratra a Határ utcánál – de végül, egy kis segítséggel, sikerült betalálnunk a jelzés nélküli parkba.

Út a tóig: csak békák fürdőhelye

A parkhoz vezető, kibélelt folyómeder mutatta az utat a helyszínre, amely kellő távolságokban kövekkel, kerek kavicsokkal szűrte már a tóba érkezés előtt a termálból érkező vizet. Gazdag élővilág zsongja körül a forró nyári folyópartot, amely egyszer csak egy látványos, vízzel teli mederbe jut. Az ígért akácból készült híd, tipegők, pallójárdák, a kitermelt földből épített dombok körül tényleg kellemes a séta, főleg, hogy lépésenként ugranak a vízbe a Velencei-tó felé egyre hűvösebb termálvízben combjaikat áztató kövér békák. De ezt itt csak nekik szabad – az önkormányzat ugyanis felhívta a figyelmet: sem ember, sem kutya számára nem alkalmas ezekben a tavakban a fürdőzés. Sőt mi több, tilos is – erre több helyen tábla figyelmezteti a járókelőt. A város közleményében az áll: „A hűtő- és ülepítőtavak az Agárdi Gyógy- és Termálfürdőből elfolyó használt víz hőmérsékletének csökkentésére és tisztítására szolgál. A tó természeti környezete jóléti, látvány funkciót is betölt városunkban, közösségi teret hoz létre.” Tehát nem fürdőzésre kijelölt hely, fürödni itt tilos és veszélyes.

A kép bal alsó ikonjára kattintva további fotók érhetők el!

Ami még hiányzik és ami látványos

A korábban szintén szóba került fatörzs padokat és kerékpártárolókat még nem láttuk, de a fűzfavesszőből készült hatalmas bika szobra impozáns látványt nyújt. Első ottjártunkkor Tóth István polgármester emlékeztetett: „Amikor az agárdi gyógyfürdőt a város átvette a DRV-től a ’90-es évek elején, a rendszerváltoztatás után, számos problémával  szembesültünk. Az egyik az volt, hogy a vizet, amelyet a fürdőben felhasználnak, valahová el kell helyezni, engedni. Mikor pedig a fürdő fejlesztése sorra került, még nagyobb mennyiségű víz elvezetéséről kellett gondoskodnunk, így 2002 körül a környezetvédelmi hatósággal nagyon komoly tárgyalásaink voltak. Meg kellett ugyanis egyezni abban, hogy a megnövekedett mennyiségű víz kivétele a földrétegből hogyan történhet s hogy ezt hová engedjük majd ki. A tóba ugyanis már megfelelően lehűlve kerülhet csak be és nem tartalmaz olyan anyagokat, amelyek a természet sérelmére súlyos károsodást okozna. Ez nagyon sok pénzbe került és nehéz volt megvalósítani. Előbb-utóbb tehát megoldást kell találni, mert már akkor is látszódott például az, hogy a termálból kiengedett víz néhány értéke határértéken mozog. Ezt a problémát szeretnénk megoldani a hűtő- és fűtő tavakkal, ahol lehűlhet és leülepedhet a termálból kiengedett víz…”.