Székesfehérváron közlekedünk: a jelen és a belátható jövő kérdéseit feszegettük

Székesfehérvár gazdasági erejét figyelembe véve – egy nagy ipari városhoz méltóan – a közlekedés központi kérdés a mindennapokban az itt élő 100 ezer lakos számára épp úgy, ahogy az agglomerációból naponta érkező, mintegy 40 ezer ember tekintetében is.

Minden út a városközpontba vezet?

– Akár itt élőkről, akár dolgozni, iskolába igyekvőkről van szó, mindenkinek az a célja, hogy a lehető legrövidebb úton érjen oda és a lehető legközelebb parkoljon az adott úticélhoz – mondta el a feol.hu-nak adott interjújában Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere, aki felvázolta: a város úthálózata sugaras, minden fő útvonal a városközpontba irányul, a város fejlődésével ez átalakításra szorul. Ezt volt hivatott részben elérni az elmúlt évtizedekben épült két külső, illetve belső elkerülő szakasz: a Kadocsa út, valamint a 2014-15-ben elkészült nyugati elkerülőút.

A sugaras úthálózat azonban még így is jellemzi a várost, amely a külső városrészek, elsősorban a Feketehegy-Szárazrét, Maroshegy, Alsóváros, Őrhalmi szőlők irányából közlekedők számára továbbra is nehezített bejutást jelent a belváros környékére.

– Ezért alapvető célunk volt az elmúlt években is, hogy a szakemberek segítségével kidolgozzunk olyan fejlesztési irányokat, amelyek összekötik a sugarakat. Erre volt kiváló példa a déli összekötőút megépítése, ami a 62-es, 63-as utakat köti össze, és déli irányból nagyrészt segített is ezen a helyzeten. A következő ilyen volt az Alba Arénához kötődő 7-es út és 62-es út összekötése az Alba Ipari Zónán keresztül. Ez is nagy segítség, egyre többen használják ezt a lehetőséget. A harmadik, már a jövőt érintő, de tervezés alatt álló kérdés pedig a Bakony utca bekötése az elkerülőre. Ezek azok a már megépült, vagy a közeljövőben tervezett új szakaszok, amelyek a forgalmas útszakaszok tehermentesítését segítik. Emellett nyilván az útfelújítások is nagy ütemben zajlottak.

Folyamatos útfelújítások

Az utak felújítása tekintetében az azokat fenntartó önkormányzat különválasztja a városrészi, kisebb utcákat, valamint a nagyobb, átmentő útszakaszokat. Ezeknél a beruházásoknál a fő problémát az alattuk húzódó közművek állapota és az azokból származó útproblémák okozzák, ami mind időben, mind költségében megnöveli a felújításokat.

– Ezt többek között az Öreghegyen az elmúlt években már elkezdtük orvosolni. Ott az idei évben a Krasznai és az Udvardi utca felújítása zajlik, és haladunk tovább. Ahogy a nagy utak tekintetében is: nemrégiben elkészült a Móri út első szakasza, korábban pedig többek között a Várkörút, a Berényi út és a Balatoni úti felüljáró is. A Budai úton több szakaszon szintén végeztünk beruházásokat, de a Sárkeresztúri út egy részét is felújítottuk, tehát sok minden történt az elmúlt években. Ezek nagyrészt uniós, illetve saját forrásokból megvalósult beruházások voltak. Kormányzati támogatásból pedig például a Csíkvári út és környéke újult meg – sorolja az alpolgármester, hangsúlyozva: azért még sok a feladat. A város felújításra váró útszakaszai között ott van a Palotai út és a külső városrészek nagyobb útjai – a tervek szerint ezek mentén fognak haladni.

Parkolás és közösségi közlekedés

Az utak megújítása mellett a közlekedésszervezés a másik fontos kérdés Székesfehérvár életében is: a parkolás és a közösségi közlekedés kérdése folyamatosan megoldandó feladat. Az elmúlt évtized legmeghatározóbb kérdése e tekintetben a városrészi - elsősorban lakótelepeket érintő – parkolás megoldása, ami gyakran vagy fizikai képtelenség vagy a zöld felületek rovására bővíthető csak.

– A '70-es, '80-as években épült lakótelepek mellett az akkori gépjárműszámokhoz igazodóan épültek a parkolóhelyek is. Mára azonban lényegesen megváltozott a helyzet: a panelépületeknél gyakran lakásonként is több autóval lehet számolni – mutat rá Mészáros Attila, ahogy arra is: a belvárostól gyűrű-szerűen növekvő fizetőparkolóknak köszönhetően egyre többen keresik az egésznapos parkolási lehetőséget a jelenleg ingyenes lakótelepeken. És itt csak zárójelesen jegyezzük meg: ez az oka annak a jelenségnek is, amely miatt a nagyáruházak is sorompóval és fizetős parkolással „védik le” a parkolóikat az egész napos parkolóhelyet keresőktől.

Parkolás tekintetében is nagy előrelépések történtek – szögezi le az alpolgármester: több száz parkolót építettek például a Vízivárosban, a régi fűtőerőmű területén, de a Palotavárosban is rengeteg parkoló épült. A szűkös lehetőségek mellett többek között a Tóvárosban szintén lettek új helyek. A megoldás azonban nem biztos, hogy a lakótelepek parkolóinak további bővítésében rejlik – tudtuk meg.

Gyűjtőparkolók 15 perces eléréssel

A város közlekedésfejlesztésének következő nagy mérföldköve lehet a gyűjtőparkolók építése. A jövő útja ugyanis az a fajta P+R parkolórendszer, ahonnan minden 15 percre van – akár tömegközlekedéssel, akár gyalog. Ilyen lehet az Alba Aréna, illetve a Sóstói Stadion parkolója – árulja el Mészáros Attila. De a Sörház téren, a Depónia korábbi területén is hasonló gyűjtőparkolót terveznek.

– Ezek esetében az a cél, hogy a gépjárművet ott lehessen hagyni, és akár közösségi közlekedéssel, akár más eszközzel gyorsabban elérhessék az emberek az úticéljaikat.

A városfejlesztés szakmai szlogenje manapság, nem csak Magyarországon, de az egész Unióban „a 15 perces város” kifejezés – teszi hozzá Nagy Zsolt, a Közlekedési Iroda vezetője.

– A gyűjtőparkolók kialakításának is ez a célja Székesfehérváron: rávezetni az egész nap egy helyen parkolókat ezek használatára, így elkerülhető, hogy a lakók védelme érdekében tovább bővítsük a a parkolóhelyeket a zöldfelület rovására. Merthogy az nem vezet fenntartható rendszerhez – teszi hozzá.

Tömegközlekedés – többszöri nekifutással

A közösségi közlekedés struktúrája is a ’70-es években alakult ki Székesfehérváron, amely hasonlóan az úthálózathoz, sugaras megoldás volt. A városrészekből a Piac térre hozott mindenkit a busz, ahonnan át lehetett szállni más járatokra. Ez mostanra már nem tartható állapot.

– Ahogy fejlődik a város és egyre nagyobbak a külső városrészek – akár a Feketehegy, Maroshegy, Öreghegy – ez most már egyre inkább kevésbé tartható. Ezért 2-3 éve nekifutottunk a tömegközlekedés nagy átalakításának, amelynek levontuk a tanulságát: merthogy kiderült, nem lehet egyszerre egy ekkora rendszert átalakítani. Ezért jött az a gondolat, hogy ütemezetten haladunk a közösségi közlekedésben, mert a kisebb változásokat talán könnyebb befogadni. Ennek a tervnek az első üteme tavasszal megtörtént, így tervezhetjük a második ütemet. 2-3 éven belül az a cél, hogy teljesen átalakítsuk a közösségi közlekedést: csökkenteni szeretnénk az átszállási kényszert, továbbá városrészeket összekötő és minden városrészből közvetlenül a legfontosabb intézményekhez eljuttató járatokat iktatunk be – tudjuk meg az alpolgármestertől.

Olcsóbb és okosabb tömegközlekedés

Az átszervezés mellett a tömegközlekedés olcsóbbá tétele volt a város terve, amely, mint kiderült, elég jól sikerült:

– Első lépésként a diákbérlet árát vittük le: most már több mint két éve egy vonaljegy áráért, havi 280 forintért lehet diákbérletet venni. Nagyon pozitívak a tapasztalatok, hiszen míg korábban 4200 darabot adtunk el havonta ebből a bérletből, amióta 2900 forintról lement 280 forintra az ára, átlagosan 11 ezer fölötti az eladott darabszám. Idén tavasszal hasonlóan olcsó lett a nyugdíjas bérlet is, ahol szintén jelentősen megnőtt az eladott bérletek száma.

Székesfehérvár önkormányzata úgy véli, sokat segíthet majd a tömegközlekedés vonzóbbá tételében az utastájékoztatás fejlesztése is, erre vonatkozóan egyeztetések zajlanak a Volánnal.

– A februári közgyűlés döntött arról, hogy GPS-szel és egyéb technikai eszközökkel fogjuk majd ellátni a járatokat, amely a buszok valós idejű nyomon követését segítik a jövőben.  

Következő lépés: városi lámpaprogram – változások a Horvát István utcában

A közlekedési lámpa program szintén a város közlekedésén javító projekt lesz Székesfehérváron: azokat a csomópontokat vizsgálják felül, amelyek a korábbi tapasztalatok alapján megértek az újragondolásra.

Jelzőlámpás kereszteződéssé alakul például a tervek szerint a Hosszúsétatér és a Horvát István út kereszteződése, ahol megszűnik a korábban kiépített középsziget, amely miatt egysávossá vált közel tíz éve a Széchenyi út felé a Horvát István út egy része. Itt a csomópont-fejlesztés során sávbővítést is terveznek.

– Remélem, hamarosan megérkezik rá az építési engedély, és akkor ősszel a közgyűlés kiírhatja a közbeszerzési eljárást – árulja el Mészáros Attila. Nagy Zsolt hozzáteszi: ezzel a kapacitásjavító beruházással sokat javulhat az útvonal gördülékenysége, úgy, hogy közben a gyalogosok biztonsága sem csorbul – köszönhetően a középsziget helyett kialakítandó jelzőlámpának. Az itt található okoszebra megmarad, amelyekből egyébként egyre több van a városban.

Körbeforgó kérdések: a legnagyobb körforgalmak

Székesfehérváron két olyan nagy körforgalom van, amely naponta több tízezres átmenő forgalmat bonyolít le: az Auchan melletti, illetve az Új Csóri úti, amelyek terheltsége az elmúlt 10-20 évben jelentősen megnőtt. És éppen ezért ennyi ideje közbeszéd- és politikai, városfejlesztési téma is a terhelésük csökkentése. De hogyan? Mészáros Attila és Nagy Zsolt így fogalmaz:

– Az Auchan körforgalom átalakítása állami beruházás, amelynek kivitelezése jelenleg közbeszerzés előtt áll. Az Új Csóri úti esetében pedig már készülnek az engedélyezési tervek, zajlanak a közműegyeztetések. A költségek ismeretében tud a város egyeztetni az állammal a finanszírozásról.

Tervek a környező főutakra

Jelenleg M200 autóút munkanéven fut az az állami fejlesztés, amely a 81-es főút négysávosítását jelenti, amelynek köszönhetően a tranzitforgalom majd nem „a városra zúdul”. – Tehát ez egy tehermentesítő út lenne, az M1 és M0-nak egy kiváltó alternatívája. Ezt gőzerővel tervezik, az egyeztetések folyamatosan zajlanak – mondja a Közlekedési Iroda vezetője, ahogy azt is: ezzel az úttal együtt épül meg az M7-es negyedik fehérvári lehajtója, amely jelentős terhet vesz majd le az Auchan-körforgalomról és direkt összeköttetést biztosít az M200-as útra, illetve Sárbogárd alatt a tervezett M8-as autópályára is.

Városi akarat: Bakony utca

Évek óta téma a Bakony utca bekötése az elkerülő út már meglévő csomópontjába. – Ennek célja egyrészt, hogy terhelést vegyen le a Balatoni és az Úrhidai utakról, másrészt hogy a maroshegyiek ne csak a Balatoni úton tudjanak bejönni a városba, azaz a folyamatosan bővülő Maroshegy városrész lakói – például a Harmatosvölgy következő ütemének befejezését követően ide költözők – kapjanak egy harmadik bejutási alternatívát. Mészáros Attila hozzáteszi: a Bakony utcánál az útépítési engedély megvan, a szennyvízkiváltási tervek engedélyezése, valamint egy vasúti átjáró áttervezése folyamatban van. – Amint ezek megvannak, s rendelkezésre áll az uniós forrás, elindítható lesz a projekt.

Vasútállomás: itt lesz a buszállomás és egy parkolóház is

– Alapvetően három fontos dolog valósulna meg az intermodális központ megépítésével – meséli az állami beruházásról, amit lehet, Mészáros Attila: – Egyrészt a helyközi és helyijáratos buszok, valamint a vasút menetrendjének összekapcsolása és összehangolása a fő cél. A tervek szerint a helyközi buszok végállomása átkerül a jelenlegi vasútállomás mellé. De hangsúlyozni kell, hogy ez nem jelenti azt, hogy az autóbuszok jelentős része a Piac téren nem áll majd meg! Továbbá a Vasvári Gimnázium épülete mögött parkolóház építése a cél. A vasút miatt kiemelten fontos ugyanis az ott lévő parkolók minőségi és mennyiségi javulása. További terv ugyanitt az Új Váralja sor felújítása és átkötése a Mártírok útra.

Ezeknek a terveknek a megvalósulása azonban még várat magára: a közbeszerzési eljárást ugyanis már lefolytatták, ám forráshiány miatt a szerződések nem köttettek meg. – Várunk, hogy mikor lesz az államnak forrása arra, hogy ezt meg tudjuk valósítani – mondja Mészáros Attila, kiemelve: – Mi készen állunk.

Ahogy a vasútállomás mögötti, a vasút túloldalán megépült, a köztudatban még kevésbé ismert 150 férőhelyes parkoló is, ahová már helyijárat is bemegy. Innen fedett vasúti hídon lehet átjutni külön-külön minden egyes vasúti peronra, illetve a Béke térre. Kamerával megfigyelt, kerékpárosok számára is alkalmas lifttel ellátott ingyenes parkoló ez, amelyet érdemes felfedezni a vonattal közlekedőknek.

Kerékpárutak – a BuBa és Fehérvár?

Székesfehérváron nagyjából 30 kilométernyi kerékpáros létesítmény (út vagy sáv) valósult meg az elmúlt években, amelyben azonban még nincs benne a Budapest-Balaton (BuBa) kerékpárút fehérvári szakasza. Az még hiányzik.

– Ennek két oka van – mondja az alpolgármester. – Egyrészt várjuk, hogy állami forrásból megépüljön, amelynek alapfeltétele a közműkiváltások kérdésének megoldása. Az egyeztetéseket már megkezdtük a Fejérvízzel, ha ezek befejeződnek, akkor van lehetőség arra, hogy a BuBa fehérvári szakasza is megvalósuljon. Mindezek mellett a célunk az, hogy pár éven belül elérjük az ezer kerékpártámasz létesítését is a városban – melyből több mint hatszáz már rendelkezésre áll.

Elektromobilitás Fehérváron

Mivel a cél Székesfehérváron is, hogy a jelenleg gépjárművel utazók minél nagyobb számban használják  a közösségi közlekedést is, így az egyéni elektromos alternatívák használata is beköltözött a városba: több mint két éve elindult a bérelhető e-roller, most nyáron pedig már az e-kerékpár használata is.

– A letölthető applikáció szerint már most sokan használják az elektromos kerékpárt, amelyet a rollerrel ellentétben csak a város által létrehozott kerékpártámaszoknál lehet leállítani. A külső városrészekben is jelentős a használatuk – mutat rá az alpolgármester. Aki szerint legalább 20-30 éves időkeretet felölelő tervekről beszéltünk most: a gépjárműforgalom, a közösségi közlekedés és a gyalogosok biztonságát elősegítő fejlesztések ugyanis együtt teszik élhetővé, gördülékennyé egy akkora nagyváros mindennapjait, mint Székesfehérvár.