Az idősek és az egyik legidősebb pákozdi napja

Kardos Ádám tudja, hogy számára is nagy megtiszteltetés, amikor az irányítása alatt lévő nagyközség legidősebb lakóinak jó egészséget kívánhat születésük napja alkalmából, ilyen és hasonló kerek évfordulón. Csontos Gábornét, Juci nénit a legtöbb pákozdi lakos ismeri, ugyanis egykoron az iskolai étkeztetés keretei között ő is főzött a pákozdi gyerekekre, kisdiákokra. Máig élénken megemlegetik, hogy például Juci néni paradicsomlevese vagy darástésztája mennyivel ízletesebb volt, mint akárki másé a faluban, sőt, messze környéken. A felnőttek közül sokan – közöttük van a jelenlegi településvezető is – leginkább remekbe szabott lángosaira emlékeznek vissza a legszívesebben. Azt ugyancsak jó szívvel és hálásan emlegetik, hogy mindig hatalmas adagokat mért ki a gyerekek tányérjába, miközben mindenkihez akadt egy-egy kedves, megnyugtató szava.  

Az ENSZ október 1-jét az idősek világnapjává nyilvánította. Hazánkban ma csaknem kétmillió 65 éves, vagy annál idősebb ember él, azaz a statisztikák szerint ezer felnőttre 193 idősödő ember jut. Nagyon fontos az az anyagi és erkölcsi támogatás, amellyel a jelenlegi kormány gondoskodik a szépkorúakról, de szűkebb hazánkban, egy-egy városban vagy kisebb településen sem engedhetjük meg, hogy akár egyetlen percre is elfeledkezzünk azokról, akiknek ráncai mögött egy élet bölcsessége és lemondása, öröme és szeretete rejtőzik meg. És mi ebben a lényeg? Kalkuttai Szent Teréz mondta: „Nagy dolgokat tenni nem tudunk, csak kicsiket nagy szeretettel”.