Szennyezett anyagok veszélyeztetik a vízbázist? - cáfolják a súlyos vádakat

– Ezen mérgező anyagok többségükben – folytatta Csárdi Antal – jól oldódnak a vízben, és a csapadék következtében bele fognak oldódni a vízbázisba, ezzel veszélyeztetve a helyi lakók egészségét. Az ellenzéki képviselő szerint szennyezett a talaj. A hatóság szerint nem. 

Lakossági bejelentésre Pusztavámon Csárdi Antal mintát vett a feltöltési talajból, mivel a helyiek penetráns bűzt érzékeltek a település mellett lévő tómederből, amit rekultivációs célból épp feltöltenek. 

– Az akkreditált labor vizsgálatából kiderült, hogy több típusú fém- illetve félfém szennyezés található. A talaj arzén, bárium és ólomtartalma megközelíti az egészségügyi határértéket. A mérgező kadmiumból az egészségügyi határérték két és félszerese található, ahogy a króm is a határ felett van. Ezen felül a feltöltésére használt talajban az ásványolaj szénhidrogének mennyisége az egészségügyi határértéknek a 23 és félszerese. A talajmintában a vizsgálat olyan multirezisztens baktériumok jelenlétét is kimutatta, melyeket az antibiotikumok túlnyomó többségükben nem tudnak elpusztítani. Jól látható, hogy a környezetvédelmi hatóság és a bányakapitányság ehhez az átveréshez aktív segítséget nyújt, mert jogellenesen és tudatosan zárkóztak el a képviselői megkereséstől, és nem hajlandók semmilyen módon foglalkozni az egyértelmű környezetszennyezéssel. Kimondható, hogy a hatóságok az ellenőrzési feladatukat minimális szinten sem látják el – állapította meg Csárdi Antal. Majd továbbment, felszólította: „a kormányt és a környezetvédelmi hatóságokat, hogy soron kívül vizsgálják ki az ügyet, nevezzék meg a felelősöket és szabadítsák meg Pusztavámot a mérgektől!”

Néhány órával a fenti közlemény megjelenése után, Csordás Mihály, Pusztavám polgármestere – miután értesült a politikus nyilatkozatáról – az alábbi nyilatkozatot tette:

– A telex.hu-n megjelent „Súlyosan szennyezett anyagokat hordtak a Pusztavám melletti természetvédelmi területre” című cikk nyomán, természetesen Pusztavám Község Önkormányzata minden lehetséges fórumot, hatóságot bevonva tájékozódni fog a cikkben megjelentekről – jegyezte meg a település első embere, majd hozzáfűzte: 

Ez a bizonyos információ az üzemeltetőtől meg is érkezett.

– A „Cica-homokbánya” rekultivációjával kapcsolatosan a környezetvédelmi hatóság válaszának megérkezéséig megkerestük az érintett terület tulajdonosát, a Vérteserdő Zrt-t, ott a következő tájékoztatást kaptuk:

– Az oroszlányi községhatárban található Oroszlány VI. – a barnakőszén bánya jelenlegi üzemeltetője a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. (2840 Oroszlány, 0210 hrsz.), mely gazdasági társaság hatályos engedélyek alapján végzi tevékenységét.

A Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. az üzemeltetés előtt az előírásoknak megfelelően és a környezetvédelmi engedélyükhöz (KE/041/00065-17/2022) illeszkedően elvégezte a terület előkészítésének időszerű műveletét, a növényzet kezelésében – a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete mellett – társaságunk is közreműködött. 2024 tavaszán kezdődött meg a bányaterületen az üzem- és balesetvédelmi kerítés kialakítása mellett, a közlekedő utak kialakítása, majd ezt követően 2024. nyarán az engedélyeknek megfelelő feltöltés folyamata.

A feltöltésre használt anyagok kapcsán azonnali tájékoztatást kértünk a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft.-től, aki ezzel kapcsolatban a következő információt adta:

– Szeretném tájékoztatni, hogy 2024-ben eddig 5 ezer 322,84 tonna mennyiségű RCF (rekultivációs célú fedőanyag) terméket helyeztünk ki a Cica-homok bánya területére, valamint, hogy a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. a hatályos engedélyben meghatározott előírásoknak megfelelően vizsgálja a beérkező anyagok minőségi tulajdonságait, majd a hasznosítási műveletek végén keletkező terméket ismételten akkreditált labor vizsgálja. Szeretném megnyugtatni, hogy a laboreredmény alapján csak és kizárólag hatósági jóváhagyást követően kerülhet felhasználásra az RCF termék, tehát közös szakmai projektünk megvalósítása során teljes mértékben kizárt, hogy az érvényes engedélyekben rögzített – következésképpen a jogszabályoknak megfelelő – határértékeket bármilyen részben meghaladó terméket helyezzünk ki. 

Mint ahogy az lenni szokott, a hír hallatán elindult a településen a suttogások, a történet alakítása, formázása, kinek-kinek saját vérmérséklete szerint. Akadtak „jólértesültek” is bőven. A Facebook oldalai megteltek kommentekkel, melyek valóságtartalma erősen vitathatók. Ki mond igazat? Kinél van az igazság? Erre a kérdésre – hitelt érdemlően – senki nem tudott válaszolni…egyelőre!

Elindultak a helyszínre a pusztavámiak

A pusztavámi önkormányzat lépéskényszerben volt. A polgármesterrel az élen, elindultak a szóban forgó területre, hogy saját szemükkel győződjenek meg az esetleges „fertőzésről”. Mivel a terület nem Pusztavám közigazgatási területéhez tartozik, óvatosan és körültekintően nyomozásba kezdtek. Miért? Azért, mert a terület Oroszlányhoz tartozik, de a volt bánya „áldásaival” közvetlenül a pusztavámi emberek találkoznak. Tudták, hogy egy ilyen beruházás a tervek elkészítésével indulhat. 

A tervek jóváhagyása megtörtént, a beruházók beszerezték a szükséges szakvéleményeket is. Ezt követően indult meg a beruházási folyamat. A szakemberek nagy hangsúlyt fektettek az úgynevezett „tájsebek” eltűntetésére. A rekultiváció a területen lévő víz eltávolításával kezdődött. Biztosították a csapadékvíz normális elvezetését. Az ott található ritka nővényeket, állatokat gondosan áttelepítették egy semleges területre. A gödör alját egy víz-záró réteggel ellátták, s csak ezután kezdődött meg a meder feltöltése, a már említett anyaggal.

A hatóság szerint nem szennyezett a terület

A Pusztavámi Önkormányzat szakvéleményt kért a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal Hulladékgazdálkodási Osztályától. A megkeresésre a következő tájékoztatást adták:

– A Főosztály a Cica-homokbánya bezárására vonatkozóan előzetes vizsgálati eljárást folytatott le. A KE/041/00065-17/2022. számú eljárást lezáró határozatban megállapítást nyert, hogy a tevékenységgel járó környezeti hatások nem jelentősek, hatásvizsgálat lefolytatása nem szükséges.

Az előzetes vizsgálati eljárás során a Főosztály az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező hatóságokat bevonta a munkába. Az illetékes vízvédelmi és vízgazdálkodási hatóság az állásfoglalásában az alábbi megállapításokat tette:

– A tervezett beruházás nem érinti sem üzemelő, sem a távlati vízbázis védőövezetét, így a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásai nem érintik a tárgyi eljárást. (….)

Összességében a fedőképződmények uralkodóan agyagos és márgás képződmények, melyek rossz vízvezető tulajdonságúak. A fentiek alapján a kitermelt kőszénréteg után maradt bányagödör falai kellően vízzáróak és a domborzati kép alapján erősen állékonyak is. A rekultiváció végzése során a természetes szigetelő réteg vízzáróságát bentonitpaplanos szigetelés alkalmazásával tovább erősítik. Összességében a Cica-homokbánya bezárása a Főosztály által kiadott döntések alapján történik, mely tevékenység a környezetre nem gyakorol káros hatást.

Bízunk benne, hogy a szakmai válasz, Csárdi Antal képviselő urat is megnyugtatja.