Velencei-tó: vizsgálati eredmények a vízgazdálkodási kutatásról

A nyár folyamán hozta nyilvánosságra a Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszéke azt a kérdőívet, amely a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium Projekt keretében kereste a választ többek között arra, hogy milyen célból keresik fel a látogatók a Velencei-tavat, milyen a szolgáltatások színvonala, illetve hogy értékelik a kitöltők a Velencei-tó vízszintjét, vízminőségét. A vizsgálat azóta lezárult, melyről Kálmán Attila, az egyetem oktatója számolt be a feol.hu-nak: a feltett kérdésekre 840 válasz érkezett. Az összetételt tekintve 483 helyi lakos, 200 saját nyaralóval rendelkező és 157 alkalmanként a tóhoz látogató turista töltötte ki. Számos érdemi, hasznos hozzászólást fel tudtak használni a szakemberek a vizsgálati anyag összeállításához.

Minden felhasználó érdekelt

A Széchenyi Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszékének néhány oktatója és kutatója közösen hozták létre azt a Vízgazdálkodási kutatócsoportot, amelynek célja a tudományterületeken átívelő vízgazdálkodási vizsgálatok elvégzése a klímaváltozás kihívásai mellett. Ebben kiemelt szerepet kap a társadalmasítás, a vízhasználók igényeinek megismerése és a víz értékének meghatározása, valamint mindezek a társadalom számára is közérthető módon történő kommunikálása.

- Az szeretnénk megtudni, hogy a meglévő adottságok és a klímaváltozás mellett hogyan lehetne úgy gazdálkodni a rendelkezésre álló vízzel, hogy minden vízigény kielégíthető legyen, és minden vízhasználói elégedett legyen a vízgyűjtőn. Integráltan, a települések, az érdekeltek együttműködésének szintjén látjuk a megoldást, hiszen a Velencei-tavon is sokféle vízfelhasználó van a strandolóktól a sportolókon át a horgászokig, valamint a természetvédelem iránt elkötelezettekig. A kérdőívből az mindenképpen kiderült, hogy az emberek szeretik a tavat és környezetét, szeretnének ezzel foglalkozni, és hogy nagyon sokféle vízigény van.

Merthogy – derül ki a felmérésből - klimatikus és geológiai okokból kifolyólag a tó fő vízutánpótlását – több mint felét - a ráhulló csapadék adja, míg a vízveszteségek között a párolgás szerepe a domináns, vagyis a mérések szerint 86 százalékban felel érte. A klímaváltozás hatására a következő évtizedekben várhatóan növekszik a nyári aszályosság, fokozódik a tóból történő párolgás mértéke, ezek pedig tovább rontják a tó nyári időszaki vízkészletét, várhatóan nagyobb lesz a vízszint csökkenés. Tehát az elmúlt években tapasztalt jelenség – a vízszint csökkenése - a Velencei-tóban a későbbiekben is probléma forrása lehet.

Helyiek és látogatók

A vizsgálatból az is kiderült, hogy másra „használják” a tavat a helyi lakosok és másra az időszakosan ide látogatók: a helyiek közel 60 százaléka rendszeresen sétál vagy túrázik a környéken. Továbbá a megkérdezettek közel harmada jelölte meg a strandolást, a fürdést, az úszást, a vásárlást, a vendéglátást, illetve az egyéb sportokat célként a tóhoz történő látogatás során. Nagyjából minden negyedik személy hobbi vízisport - vitorlás, kajak, kenu, szörf, kite, SUP -, vagy kutya-sétáltatás miatt látogat a tóhoz és annak környékére, míg minden ötödik személyt a kulturális események is ide vonzzák.

A nem helyi lakosok körében a strandolás, a fürdés, a kerékpározás a legnépszerűbb látogatási célok, közel minden második kitöltő megjelölte ezeket, míg a harmaduknál szerepelt az úszás, a túrázás és a vízisportok. A kulturális eseményeket, mint látogatási célt minden hatodik látogató említette. Ugyanakkor jelentős különbség, hogy minden hatodik vendég a termálfürdő miatt érkezik, miközben a vendéglátást és vásárlást a látogatók alig jelölték. Megfigyelhető tehát, hogy míg a helyi lakosok körében az öt legfontosabb célból csupán kettő kapcsolódik közvetlenül a tóhoz, addig a látogatóknál a top5 látogatási célból négy is. A látogatóknak a fő vonzerőt a közelség, a könnyű megközelíthetőség és a táj szépsége adja, megelőzve a saját nyaraló meglétét, illetve a tóban való fürdés élményét.

Megismerni mindenki véleményét

- A koncepciónk az, hogy alulról építkező megoldási lehetőségeket készítsünk, ezért fontos, hogy megismerjük azokat, akik ténylegesen igénybe veszik a vizet, mint szolgáltatást. Korábban az elmúlt pár évben tapasztalt súlyos aszályos problémák és vízhiányok nem voltak jellemzők, az emberek fejében az él, hogy az ország gazdag vizekben és mindig mindenhol van víz. Ezzel szemben az utóbbi pár év megmutatta, hogy ez nem mindig van így, a szélsőséges időjárási események hatására felmerültek vízzel kapcsolatos problémák. Ha elmegyünk a boltba, fizetünk a kenyérért, ha elmegyünk egy szállodába, fizetünk a szolgáltatásért - egyszóval mindenért fizetünk. És így, hogy változik a klímánk, változik az éghajlat, majd a természeti adottságok is. A klímaváltozás hatására átalakul a környezetünk, mivel éves átlagban több lesz a párolgása, ami csökkenti a vízkészleteket, ezért átalakul a növényzet, és a tóban is kevesebb víz marad. Ha kevesebb a víz, viszont még ugyanazokat a szolgáltatásokat szeretnénk, akkor ehhez változtatni kell – mutatott rá a szakember a vizsgálati beszámoló kapcsán. Jelenleg a tó és környezete sokféle tevékenységhez, programhoz biztosít lehetőséget és helyszínt. Ugyanakkor a válaszadók ezen fellelhető összes szolgáltatás általános színvonalát közepesre értékelték a hagyományos ötfokozatú skálán. Mindössze a túraútvonalak és az élelmiszerboltok - amelyek közvetlenül vízzel nem érintett szolgáltatások - kaptak némileg jobb, 4-es osztályzatot. A múzeumok, kiállítások és a kulturális szolgáltatások színvonala szintén gyenge közepest kapott, ahogy a strandok minősége és a sportlétesítmények állapota is. A szakember rámutatott: valamennyi szolgáltatás esetén a helyi lakosok látják a legborúsabbnak a helyzetet és adták a legalacsonyabb osztályzatot. Kicsit jobbnak értékelték a színvonalat tehát a nyaralóval rendelkezők, míg a látogatók már átlagosan legalább fél osztályzattal jobbnak ítélték az egyes szolgáltatásokat, mint a tó körül lakók.

A tó vízszintje és minősége a közepesnél kicsit alacsonyabb értékeket kapott a kitöltőktől, ami az elmúlt évek aszályos időszakában nem is csoda.

Mindenki feladata

 - Érdekes volt látni, hogy azt hittük, ma is sokan gondolják: a megoldás kizárólag állami feladat, pedig alapvetően az állam mindent nem tud megoldani, főleg egy ilyen változó éghajlat esetén. A válaszadók több mint fele – 60-65 százalék - mégis azt mondta, hogy a víz minőségéért, mennyiségért is hajlandóak lennének fizetni. Persze itt most nem arról van szó, hogy valamiféle adóval képzeljük el a tó megmentését. Ez egyszerűen annyit jelent, hogy láthatóan az emberek tudják: közösen kell tenni a vízért és azért, hogy a tó és környezete megmaradjon, illetve hogy a víz nyújtotta – közvetlen és közvetett - szolgáltatások színvonal ne romoljon, vagy lehetőség szerint inkább javuljon a következő években.

A vizsgálatból az is kiderült, hogy valóban mindenki „akar” valamit a tótól: a Velencei-tavat sokan nyugodt, természetes, gyönyörű területként szeretnék látni, azaz náluk az ökológiai vonások hangsúlyosabbak, míg sokan mások a strandolást, a fürdést, a fejlesztendő területeket, azaz a turisztikai szempontokat emelték ki. A tónak szánt elsődleges szerepre adott válaszok azonban erősen szórnak, az előnyben részesítés nem egyértelmű. A jellemző válasz félúton található a „vizes élőhely megőrzése, természetvédelem” és a „vízi turizmus, sport, rekreáció, üdülőtó” közötti 1-7 fokú skálán, azaz mindkét szempont hangsúlyos.

A vízgyűjtő is számít?

A kutatás arra is rámutatott, hogy az utóbbi évben a tóvízszint helyreállítása érdekében tett, „a vízgyűjtőről minden vizet a tóba” erőfeszítés láthatóan jelentős támogatást élvez: a válaszadók közel fele ugyanis teljesen magának érzi ezt a fajta vízkormányzási irányelvet. A válaszadók a tó esetében inkább a vizes élőhely megőrzést tartották elsődlegesnek, ugyanakkor a vízgyűjtő többi vízhasználója – mint a Csíkvarsai-rét, a halastavak, tározók, ivadéknevelők - egyértelműen másodlagos vízhasználati prioritást élvez, amely konfliktusokat szül és amelyet kezelni szükséges.

A jövőkép kialakítása

Kálmán Attila ezzel kapcsolatosan a jövőkép kialakítására hívta fel a figyelmet: - Most éppen olyan időszakot élünk, amikor kicsit kevesebb a víz, s talán a vízminőség is rosszabb, mint ami korábban megszokott volt. A jövőben is váltakozni fognak a szárazabb és csapadékosabb periódusok, de ahogy az éghajlatváltozás alakul a következő évtizedekben, valószínűleg a vízmérleg tovább fog romlani. A szárazabb, melegebb, hosszabb nyarak miatt több lesz párolgás és így kevesebb lesz a víz a vízgyűjtőn. Ha pedig kevesebb víz lesz, akkor az további konfliktusokat szít a különböző érdekeltek, tehát a vízhasználók között. Meg kell tehát találni azt az egészséges egyensúlyt, melyben mindenki megtalálhatja a számítását.

A szakemberek a következő időszakban több fórumon is publikálni fogják az eredményeket, eljuttatták azt az illetékes hatóságokhoz és a Magyar Hidrológiai Társaságnak is.

- Szeretnénk megosztani a kérdőív adatait más kutatókkal, például társadalomtudósokkal, közgazdászokkal is, hogy egységes szempontrendszer szerint tudjunk dolgozni a Velencei-tó vízgazdálkodásáért. A célunk az, hogy mindenki, aki szeretne hozzáférni a vízhez, az megtehesse, ráadásul jobb minőségben és többhöz, mint jelenleg. Ehhez az kell, hogy integráltan, az érintettek bevonásával közösen javítsuk a teljes vízgyűjtő vízgazdálkodását.