Diákoknak szerveztek konferenciát

A Gaja Környezetvédő Egyesület 2004 óta – néhány esztendő kivételével – minden évben megszervezte az úgynevezett Zöld Suli konferenciát. Az évek során a fogyasztásszüneti naphoz kötötték a programot, mellyel a fogyasztási szokások átgondolására ösztönzik a fiatalokat. Ma is ez a legfőbb cél – fogalmazott Vajgerné Böhm Erika, az egyesület elnöke.

A konferencián elsőként Cser-Palkovics András polgármester tartott előadást „Klíma: berendezés vagy stratégia?” címmel a fenntarthatóságról, érintve olyan aktuális helyi kérdéseket, melyek szorosan összefüggenek a mostani fiatalok mindennapjaival és – főként – a jövőjével.

Székesfehérvár polgármestere megemlékezett Varga Gáborról, az Egyesület 2023-ban elhunyt korábbi elnökéről, aki a környezet- és természetvédelem iránti szeretetével és szorgalmával példaként szolgál minden generáció számára.  Cser-Palkovics András arról is szólt, hogy ebben a témában kulcskérdés minél több fiatal megszólítása, hiszen ez a generáció sokkal fogékonyabb a környezettudatosságra az idősebbeknél. Bár a növekedés és a fenntarthatóság természetes emberi igények, mégis sok esetben ellentétesek egymással – ezt szükséges feloldani és összehangba hozni. Sok esetben a növekedés egyben társadalmi felzárkózást jelent, és komoly kérdés, hogy ez miként hat egy adott közösség környezetére. Így van ez a nagyvárosokban, többek között Székesfehérváron is, hiszen a fejlesztésekhez, a beruházásokhoz hozzátartozik azok környezeti hatása.

A polgármester példaként hozta fel a Sóstó Természetvédelmi Terület rehabilitációját, melyben magas szintű technológiai eljárásokat, modern eszközöket és szakértőket hívtak segítségül. Ennek köszönhetően a természet, a madarak nagyon hamar visszafoglalták a területet, mi emberek pedig ma már úgy sétálhatunk ott, mintha nem is a nagyvárosban lennénk. A korábban az emberi cselekvés miatt csaknem megsemmisült területet szintén emberi cselekvéssel és tudással sikerül megmenteni.

A klímaszorongás valós problémát jelent a fiataloknál, azonban ez feloldható megfelelő globális gondolkodással, lokális, helyi cselekvésekkel, egészen apró hétköznapi dolgokkal és önneveléssel. Például úgy, hogy abba a hulladékgyűjtőbe dobjuk a szemetet, ahova való, vagy lekapcsoljuk a villanyt és a technikai eszközöket, ha nem használjuk azokat. Fontosak a közösségi cselekvések, az összefogás is, például a közös faültetési, hulladékgyűjtési programok, de jó példa erre a Sóstó Vadvédelmi Központ fecskementő akciója is. Nagyon fontos, hogy a közös cselekvésnek legyenek katalizátorai, vagyis olyan emberek, szakértők, akik ösztönzik a fiatalokat.

A program második felében Kádár András, a Jane Goodall Intézet főtitkára tartott előadást „Passzold vissza, vagy passzold tovább a mobilodat a gorillákért!” címmel. Arról szólt, hogy a mobiltelefonok előállításához szükséges koltán ércet Afrikában, veszélyeztetett fajok – pl. gorillák és csimpánzok – élőhelyén bányásszák, felemésztve az élőhelyként szolgáló erdőket. Ezért fontos a mobilok újrahasznosítás céljából történő összegyűjtése és a kidobott készülékek minél nagyobb arányú hasznosítása.