Fejér évfordulós emlékei

A legsikeresebb véradók

„Sikeresen szervezik a véradó napokat a dunaújvárosi járás vöröskeresztes aktívái. Idáig a járás nyolc községében kérték a lakosságot, adjon vért, az arra rászorulóknak” – kezdtük cikkünket 1964. november 12-én. Az írás így folytatódott: „A segsikeresebb véradónapot Mezőfalván szervezték. Itt több mint kétszázan jelentek meg a hívó szóra és összesen 57 liter és három deciliter vért adtak. Külön dicséretet érdemel a Mezőfalvai Állami Gazdaság, ahonnan sok dolgozó, a gazdaság vezetőivel együtt vett részt. Nagyon lelkesek voltak az iváncsai emberek, ahol százhuszonhatan jelentek meg, igaz, nem mindenki adhatott vért, de így is huszonöt litert gyűjtött össze az Országos Vérellátó Szolgálat hűtőkocsija. Ercsiben a cukorgyár dolgozói voltak a legpéldamutatóbbak. Százegy személy jelentkezett még a véradás előtt, mindnyájan meg is jelentek. 29,7 liter vér tartályaira került, rá az ercsi cukorgyár dolgozóinak neve.

A járásban idáig összesen 756 személy 236 liter vért adott. A legközelebbi napokban Baracson, majd Ráckeresztúron kerül sor újabb térítés nélküli véradónap szervezésére.”

Abán a megyei újság

„Mint tudósítónk, Kiss Lászlóné írja, Abára naponta 1200 Hírlapot visz a posta. Hatszáz újságot az előfizetők kapnak. A napokban befejeződött szervezés során újabb tizenkilenc előfizetője lett Abán a Fejér megyei Hírlapnak.

A Vörös Hajnal Termelőszövetkezet évente csaknem százezer forintot fordít újság-

előfizetésre a szövetkezet tagjai számára” – írtuk meg 1974. november 12-én.

Óbarok és két puszta

A következőkről írtunk 1974-ben: „Óbarok nem is olyan régen még Felcsúthoz tartozott közigazgatásilag. Hiába volt Bicske egy kőhajításnyira, ahonnan a közlekedés is gyorsabb és egyszerűbb, a szabály az szabály, – s az óbarokiaknak Felcsútra kellett menniök hivatalos ügyeiket intézni. Nos, mégis győzött az ésszerűség, most már Bicske Nagyközség Tanácsának gondoskodása alatt áll Óbarok” Mint az írásból kiderült, „Hak Gyula látja el a kirendeltség vezetői tisztét, hetenként két alkalommal, más napokon Bicskén a tanács alkalmazottjaként dolgozik. A megbízatás még nagyon is friss, alig kéthónapos, de szerencsére átsegíti őket a kezdet gondjain a helyismeret, amely két forrásból is táplálkozik: egyik a tanácsi munka gyakorlata Bicskén, másik a közeli lakóhely Nagyegyházapusztán.”