Jó reggelt, Fejér vármegye!

Az óraállítás után visszatérő fényes reggelek elmúltak, újra hajnali derengés fogadja azokat, akik korán indulnak. A dér már nem csak a fűszálakon hagy bársonyos bevonatot, zúzmaraként rakódik a fák koronájából égnek álló vesszőkre, amiket már meggereblyézett az égi kertész. A színes lomb az alsó ágakon még kapaszkodik, hirdetve, hogy az ősz még tart, szép és színes, és hogy még van élet és keringés a kéreg és a háncs alatt. A fagy azonban az élet ellensége, így a dermesztő reggelek az utolsó leveleket is oda sodorják a város aszfaltjára tapadt társaik mellé, és sokszor ezt nem is látjuk, mert az éjszakás műszakban dolgozó köd jótékonyan eltakarja álmos szemeink elől. Aztán mikor a hömpölygő párát felszívja a nap, a telet is kibíró fagyöngyök gömbjein csillan meg a reménykeltő, hideg fény.