Steinbach József püspök tartott istentiszteletet a Budai úti református templomban

A Budai úti református templomban október 31-én, a reformáció ünnepén Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke hálát adott a 200 éves székesfehérvári református egyházközösség jelenlétéért. Ezékiás király hite című igehirdetésében az uralkodó példáján keresztül a kitartó és feltétlen hitről, valamint a hit erejéről beszélt. Az istentiszteletet a Csomasz Tóth Kálmán Kórus éneke kísérte.

– Ezékiás király története az Ószövetség egyik gyöngyszeme, uralkodásának néhány mozzanata élő üzenetet hordoz számunkra. Ezékiás bízott az Úrban, ragaszkodott az Úrhoz. Nincs annál nagyobb ajándék, mikor egy nép, egy közösség vagy az egyes ember minden körülmények között hisz az egyetlen, élő, megtartó, megváltó és szabadító Istenben, s az ő kegyelmére hagyatkozhat. Nincs ennél nagyobb ajándék, mert ha ez a bizalom megadatott az embernek, akkor minden egyéb megadatott és megadatik – fogalmazott a püspök, hozzáfűzve, ha ez megadatik, akkor valójában minden a miénk. 

Ezt a bizalmat Isten igéje úgy tárja elénk, hogy (Ezékiás) ragaszkodott az Úrhoz. Ebben pedig ott van az a reformációi, de alapvetően keresztény gondolat is, hogy a hit, a ragaszkodás az Úrhoz, az egy kegyelmi állapot. Azt jelenti, hogy bízhatunk az Úrban, és ragaszkodhatunk hozzá, mert azt megelőzi az ő szeretete, a kegyelme. Ő minden körülmények közt ragaszkodik hozzánk, így mi is ragaszkodhatunk hozzá. Isten úgy fogja a kezünk, ahogy egy édesapa fogja óvón és féltőn gyermeke karját: a gyermek már elengedte az apa kezét, de az apa fogja az övét. Ez a hit.