Kiállításon látható a Székesfehérvári Zsidó Hitközség története

Az Őrizd meg, és emlékezz című tárlat a holokauszt nyolcvanadik évfordulójára szervezett országos programok egyik jelentős állomása Székesfehérváron. A vasárnapi megnyitón Barna Ágnes, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke köszöntötte a vendégeket, valamint Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke levélben jegyezte le gondolatait a kiállítás kapcsán, megjegyezve egyúttal azt is, hogy a  Mazsihisz és Székesfehérvár Önkormányzatának együttműködésének kiemelkedő példája a kiállítás, és a nemrégiben Budapesten, a Müpában bemutatott Kövek című balett előadás, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a város zsidó múltja és öröksége a jelen generáció számára is láthatóvá váljon.

A Székesfehérvári Zsidó Hitközség történetéről

Jelenünk megéléséhez, jövőnk formálásához nélkülözhetetlen múltunk ismerete. Legyen szó egy emberről, egy közösségről vagy akár egy városról, küldetésünk teljesítéséhez tisztában kell lennünk azzal, honnan jövünk. Ha figyelmesen járunk elődeink nyomában, tisztelve elért eredményeiket, tanulva hibáikból, küzdelmeikből, erőt meríthetünk a mindennapok kihívásaihoz – fogalmazott a kiállítás megnyitóján Lehrner Zsolt alpolgármester, hozzáfűzve, hogy kötelességünk az emlékezés és az emlékeztetés, mint ahogy feladatunk az is, hogy mindezt méltó módon tegyük meg. 

– Úgy gondolom, hogy a székesfehérvári hitközség történetét 1837–1956-ig bemutató állandó kiállítás, amely tartalomra és küllemre is nagyon nívós, pontosan e gondolat mentén épült fel. Székesfehérvár történetéből jól tudjuk, hogy a középkorban az ország egyik legjelentősebb zsidó közössége élt a városban, mely a törökök kiűzésével számolódott fel, és csak 1837-ben térhettek vissza – mondta az alpolgármester.

Büszkék lehetünk egykori zsidó közösségünkre

Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökének szavait Märcz Andrea tolmácsolta a közönség felé. A Mazsihisz elnöke levelében felidézte a zsidóság 1944-es deportálásának tragédiáját, amely során a fehérvári zsidókat először gettóházakba, majd a téglagyárba zsúfolták, majd Auschwitzba deportálták őket. A 2700 fős közösségből mindössze háromszázan tértek vissza. „Közösségeink pusztulása és a több száz vidéki hitközség megszűnése mellett szükséges bemutatnunk azt az életet is, annak minden helyi formájában, összetettségében, gazdagságában. Fel kell tárnunk a valamikor helyben létező zsidó közösségek sokféleségét, lokális társadalmi beágyazottságát, a közösen létrehozott gazdasági, városképi és kulturális örökséget. A székesfehérváriak igazán büszkék lehetnek az egykoron itt élő zsidó közösségükre” – fogalmazott Grósz Andor.

A megnyitón Csonka Gábor hegedűművész a Szól a kakas már című magyar haszid népdalt, a Hajnal, alkony-t a Hegedűs a háztetőn musicalből, valamint a Schindler listája című film ismert zenéjét adta elő. – A kiállítás előre egyeztetett időpontban látogatható.