Szijjártó Péter: Fejér vármegye a magyar gazdaság egyik fellegvára

Ismét egy új gyár átadására érkezett Székesfehérvárra. Mit lehet tudni az új orvos- és labortechnikai üzem átadásával kapcsolatban?

A Karsai Alba cégcsoport egy nagy, 4 milliárd forintos beruházást hajt végre, amelyhez a kormány 730 millió forint támogatást biztosít. 37 új munkahely jön létre és olyan innovatív orvos- és labortechnikai eszközöket fognak itt gyártani, amelyekre a magyarországi kórházaknak, rendelőintézeteknek, gyógyszergyáraknak, egészségügyi intézményeknek nagy szükségük van. Magyarország kormányának stratégiai célkitűzése, hogy az orvosi eszközök gyártásából egyrészt önellátóak legyünk másrészt, hogy a nemzeti tulajdont erősítsük, harmadrészt pedig, hogy nemzetközi szinten is versenyképesek lehessünk ebben az iparágban. Itt egy olyan orvostechnikai eszközöket gyártó kapacitás jött létre, amely magyar tulajdonban van, és amely a magyarországi mellett a külső piacokra is termelni képes.

Szintén a vármegyét érintő fejlesztés az M1-es autópálya bővítése, amely a tervek szerint 2029 szeptemberére készül el. Milyen hatással lesz ez a vármegye, illetve a régió gazdasági helyzetére?

Magyarország a földrajzi helyzeténél fogva kelet-nyugati és észak-déli forgalomban is kulcsszerepet játszik Európában. A Covid idején, amikor le kellett zárnunk a határainkat, jól látszott, hogy milyen nehézséget okozott a tranzitforgalom résztvevőinek az, hogy adott esetben Magyarországon nem vagy csak korlátozottan lehetett keresztülutazni. Az M1-es autópálya M5-ös tengelye, ami Európa délkeleti és nyugati része között biztosítja a tranzitútvonalat, nagyon komoly terhelésnek van kitéve. Ezért indokolt az M1-es autópálya fejlesztése, kiszélesítése. Ha valahol, akkor Fehérváron és Fejér vármegyében nem kell azt magyarázni, hogy milyen pozitív hatásai vannak annak, ha egy autópályát kettőről három sávosra bővítenek. Mi azt várjuk az M1-es autópálya kibővítésétől, hogy egyrészt csökken a szállítási idő a teherforgalomban, másrészt a személyi forgalomban is redukálódik az eljutási idő. Ezen felül segíti a forgalmi torlódások kiküszöbölését, ezáltal pedig környezetvédelmi szempontokat is érvényesíteni lehet vele, hiszen azok az autók szennyezik leginkább a környezetet, amelyeknek álló helyzetben jár a motorja. Ezek az előnyök mind-mind a kiszélesítéssel járhatnak. Egy óriási munka, amit a tervek szerint 2025-ben kezdenek meg, és körülbelül négy évet egészen biztosan igénybe fog venni.

Az Iváncsán is akkumulátorgyárat működtető SK Innovation vállalatcsoporttal kapcsolatban a közelmúltban működési nehézségekről cikkeztek. Ezt a cég egy közleményben megcáfolta, az viszont kiderült, hogy az elmúlt időszakban csökkent a kereslet az elektromos autók tekintetében. Ennek fényében kell változtatnia a kormánynak az elektromos autókra vonatkozó politikáján?

Azért nem kell változtatni, mert ha visszanézzük a világgazdaság történelmét, akkor azt látjuk, hogy minden nagy technológiai átállás pontosan úgy zajlott le, mint ahogy most a közúti közlekedés elektromos autókra való átállítása. Az elején van egy óriási felfutás, azt követi egy kis visszaesés, majd ezt követi egy hosszú, lassan növekedő, tömeges alkalmazkodás. Az nyilvánvalóan nem volt reális, hogy az elektromos autók számának növekedése tartsa azt a tempót, ahogy az elején ugrásszerűen megindult. Be kellett rendezkedni egy hosszú, lassú növekedésre, azonban ez azt támasztja alá, hogy azok az országok, amelyek idejében léptek, amelyek elsőként építették fel az ehhez szükséges gyártási kapacitásokat, azok stratégiai előnyre tesznek szert. Magyarország időben lépett, Európában gyakorlatilag mi voltunk az elsők, akik felismertük ezt a piaci lehetőséget. Jövőre már a világ legnagyobb elektromos akkumulátorgyártási kapacitással rendelkező országa leszünk, és hamarosan évente egymillió autót fognak előállítani Magyarországon. Tehát az SK Innovation, a Samsung SDI, a CATL, a Sunwoda, a BYD beruházásai mind a magyar gazdaság hosszú távú növekedését alapozzák meg.

Mindezek mellett továbbra is eltérő nézőpontok, vélemények vannak az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban. Azokon túl, amiket már említett, milyen érvek szólnak a hazai működésük mellett?

Az világos, hogy a közúti közlekedésnek át kell állnia elektromos alapokra. Nemcsak azért, mert politikai döntés született róla, hanem azért is, mert a globális környezetvédelmi célok elérése lehetetlen az elektromos autózás bevezetése nélkül. A világon a kibocsátott károsanyagok körülbelül ötöde a közúti közlekedésből származik. Tehát egészen biztos, hogy át kell állni elektromos alapokra. Ezek az autók viszont nem működnek elektromos akkumulátorok nélkül. Az több mint furcsa, hogy éppen azok tüntetnek az elektromos akkumulátorgyárak ellen, akik az elektromos autók bevezetését szorgalmazták. Ez a kettő ellentmondásban van egymással. Azt is látni kell, hogy óriási a verseny ezeknek a gyáraknak a letelepítéséért Európa, de a világ országai között is és nem mindenki játszik tiszta és tisztességes eszközökkel. Vannak, akik különböző beavatkozásoktól sem riadnak vissza annak érdekében, hogy megszerezzenek egy-egy ilyen nagyberuházást, például azzal, hogy a beruházások létrehozását el akarják lehetetleníteni egy másik országban. A lényeg az, hogy ezek a beruházások sok tízezer modern, jól fizető munkahelyet hoznak létre Magyarországon és segítik a magyar családok megélhetését. Ha ezek a gyárak nem jönnek létre itt, akkor megvalósulnak másutt, és akkor más országok állampolgárainak hoznak létre munkahelyet, biztosítanak fizetést. Mi ezt inkább a magyaroknak szeretnénk.

Rendszeresen jár vissza Fejér vármegyébe. Ahogy most is, úgy legtöbbször valamilyen fejlesztés, beruházás miatt érkezik. Milyen szerepet tölt be jelenleg Fejér a magyar gazdaságban?

Azt hiszem, hogy Fejér vármegye a magyar gazdaság egyik fellegvára. Ehhez a kijelentéshez semmiféle túlzásért nem kell folyamodni. Székesfehérvár és Fejér vármegye, valamint ezáltal a közép-dunántúli régió európai uniós mércével is a jól fejlett térségek közé tartozik. Azt hiszem, hogy Fehérvárnak az az érdeme, hogy a gazdasági növekedés során két szempontot figyelembe tudott venni. Az egyik az, hogy egy kifejezetten összetett, sokszínű, változatos gazdaság jött itt létre. Székesfehérvár gazdasága nem egy iparágra összpontosul, hanem az autóipartól kezdve, a modern gépiparon át az elekrotechnikáig és a számítástechnikáig, a kutatás-fejlesztésig minden megtalálható. Másrészt pedig itt úgy fejlődött a város gazdasága, hogy azzal a város maga is fejlődni tudott, ezáltal pedig az emberek életszínvonala és életkörülményei is javulni, növekedni tudtak. Tehát itt a gazdasági fejlődés és a város fejlődése összességében integráltan, egymással kéz a kézben játszódott le.

A végére pedig egy kis sport. Köztudott, hogy nagy szurkolója a Honvédnak, aminek most akár a másodosztályú szereplése is veszélyben lehet. Mit gondol, hogyan lehetne megmenteni a csapatot?

Én az elvégzett munkában és a stabilitásban hiszek és a klub a nyár végén került stabilitást biztosító új tulajdonoshoz. Nem lehet csodát várni egy-két hét vagy hónap alatt, tehát most fontos lenne, hogy a klub számára támogatást és nyugalmat nyújtsanak azok, akik segítik, szeretik, támogatják őket és szurkolnak nekik. Én hiszem azt, hogy az a szakmai munka, ami megindult, már rövid távon is gyümölcsöző lehet, tehát idén a csapat simán bent tud maradni az NB II-ben, jövőre pedig meg lehet célozni az elsőosztályú szereplést. Ehhez összefogásra van szükség, a folyamatos támadások és kritikák pedig nem segítik ezen célok elérését.