Értékőrző írókról, közérthetően – Sebők Melinda új kötetének bemutatóján jártunk

Sebők Melindát már jól ismerhetik az irodalmi berkekben otthonosan mozgók, az irodalomtörténet iránt érdeklődők. Ahogy a Vörösmarty Társaságnál szervezett kötetbemutatón Bakonyi István irodalomtörténész fogalmazott, ő a fiatal generáció egyik kiemelkedő képviselője ezen a szakterületen. Korábban három kötete jelent meg, amelyekből kettőt a fehérvári kötődésű író, műfordító György Oszkár emlékének szentelt. A negyedik, Modern értékőrzők című kiadvány szerves folytatása e munkának, ám a bemutatni kívánt kör tágult – fogalmazott Bakonyi István arra utalva, hogy a válogatott esszék, tanulmányok több író munkásságát helyezik megvilágításba. A szerző fő alapelve az értékközpontúság, így vizsgálja Rónay György életművét éppúgy, mint például Csoóri Sándor vagy Fodor András költészetét.

A szövegek az adott pályaképhez kapcsolódó érdekes életrajzi adatokat is tartalmaznak, s izgalmas részletek tárulnak föl az avantgard és a népi irányzat összefüggéseiről. Sebők Melinda míves prózaíró, akinek nagy előnye, hogy közérthetően fogalmaz – tette hozzá elemzésében Bakonyi, aki kiemelte: igazi kuriózum az az írás, amely Koós Károly és Babits Mihály kapcsolatával foglalkozik.

Bakonyi kérdéseiben először Sebők Melinda pályakezdését firtatta. A móri születésű, Fehérváron érettségizett szerző elmondta: ugyan már középiskolásként is szerepelt versenyeken, mélyebb irodalmi tanulmányokat igazából az egyetemen kezdett írni.

Bekerült a Babits Kutatócsoportba, amely a költő levelezésének sajtó alá rendezésével foglalkozik. E munka során, a Babits Mihállyal váltott levelek között talált kiadatlan György Oszkár írásokat, ez ösztönözte kötetírásra utóbbi szerzőről. Ebben a munkában segítette a kétszer elnyert fehérvári Lánczos-Szekfű ösztöndíj is. S ez, a György Oszkár-kutatás, valamint az irodalmi rendezvényeken való szereplés, illetve a Vár című folyóirat tanulmányrovatának szerkesztése is visszahozta a városba. Holott hétköznapjait Budapesten, tanítással tölti a Károli Gáspár Egyetemen.

Mi pedig örülhetünk annak, hogy egy ilyen kvalitású szerző öregbíti könyveivel Fehérvár hírnevét és tesz hozzá fontos adalékokat az irodalmi élet tudományos részéhez. Sebők Melindát hallgatva tényleg igaz, hogy közérthetően jutunk rengeteg ismerethez. A bemutató alkalmával például beszélt a filológiai kutatómunkájáról is, ami a kívülálló számára kevéssé ismert. Sebők Melinda a Babits-levelezés 1927 és 1929 közötti időszakát vizsgálja, amelyről kiderült, hogy az egyik leggazdagabb a költő életében. E néhány évhez közel 900 dokumentum kötődik, ezek filológiai feldolgozása a feladat. Az innen nyert ismeretek pedig újabb megvilágításba helyezhetik Babits világképét, költészetét – tudtuk meg az irodalomtörténésztől, aki a Modern értékőrzők című kötetben 12 tanulmányt szánt Babits Mihálynak az összesen 32 szövegből. További 12 szöveg foglalkozik az 1945 utáni magyar irodalommal, az utolsó fejezetben pedig kritikák kaptak helyet.