Árva Bethlen Kata drámája Ercsibe is eljutott

Az Árva Bethlen Kata című Kocsis István-monodráma az újrakezdő, korában nagy műveltséggel rendelkező, első önéletírónőnkről, gróf Bethlen Katáról szól, aki századokon át példát mutatott. Meister Éva a monodrámának nem csak előadója, de rendezője is.

Gróf Bethlen Kata Bonyhán született 1700. november 25-én, s Fogarason hunyt el 1759. július 29-én. Első házasságában korán özvegységre jutott, majd 1722-ben férjhez ment a jóval idősebb Teleki József grófhoz, akivel tíz évig élt egyetértésben. Két házasságából több gyermeke is született, ezek közül négy meghalt, kettőt erőszakkal elvettek tőle, nehogy református szellemben nevelje őket. Fő feladatának a Habsburgok erdélyi terjeszkedése folytán üldözött reformáció védelmét tekintette. Második férjének halála után maga választotta előneve: Árva.

Gróf Bethlen Kata egyebek mellett templomokat és iskolákat építtetett, könyveket gyűjtött egybe. Értett az orvosláshoz, támogatta az erdélyi magyar református egyházközségeket és iskolákat; saját könyvtára jelentős volt, melyet végrendeletében a nagyenyedi kollégiumra hagyományozott. A család nélkül maradt asszony egyik legfontosabb támasza az erős református hitvalláson kívül az írás volt. Önéletírását 1744-ben kezdte el, és élete végéig folytatta. Legjobb memoáríróink közül való.

Az irodalom mellett a református hit védelme és a magyar kultúra támogatása kötötte le minden energiáját.

Árva Bethlen Kata tragikus és példás életét Meister Éva 1999-ben mutatta be először a Brassó megyei Olthévízen, abban a református templomban, melyet Bethlen Kata építtetett és Bod Péter volt a hévízi gyülekezet első lelkésze. Az akkor már Magyarországon élő művésznőt sorsa valósággal predesztinálta erre a szerepre: olthévízi születésű, az ottani Haller-Bethlen kastélyban járt iskolába.

A monodrámából nagyszerű előadás lett, amelyet az elmúlt 18 évben számtalanszor bemutatott a Kárpát-medence területén, és határainkon kívül is.

„Kocsis István műve, talán egyetlen világirodalmi szintű drámai mű, aminél többet ember aligha mondhat el ember és Isten kapcsolatáról, az Istennel szembeni lázadásról, amit meg lehet élni a hit keretein belül. Meister Éva előadása igazi remeklés, a tökéletes azonosulás mintaképe. A színésznő el tudja hitetni, hogy kislány, hogy férjét szerető, majd férjével háborúzó, azt gyűlölő asszony, de főként hívő, aki hitét a legfelső fokon éli meg. Hangja, játéka, minden regiszterben bámulatos, felkavaró katartikus élményt nyújt, mely túlhaladja a legendás ősbemutatót is, főként abban, hogy alkata, s megjelenése oly hitelesen idézi az ősi erdélyi nagyasszonyok modelljét.” – olvashatjuk Mandics György költő, író, újságíró, esszéíró méltatásában.