Hogy gyógyíthat a mese? – A fehérvári pszichológus meseterápiája

És nincs ezen mit csodálkozni, Csóka Judit otthon van a Széna téri tagkönyvtárban, hiszen havonta visszatérő vendégként vezeti ott a mesekuckó foglalkozásait. De persze ez csak az egyik hely, ahol a fehérvári pszichológus rendszeresen mesél. Csóka Judit ugyanis meseterapeuta, aki tapasztalatai alapján most összeállított egy meseválogatást, ami sokaknak segíthet.

– A meseterapeuta megjelölés helyett találni kellene valami kevésbé riasztót és nyelvtörőt – mondta a bevezetőben Király Levente, a Corvinus kiadó szerkesztője. Hozzátette, az a tapasztalata, hogy mindez szerencsére nem riasztja el az olvasókat. Amikor Csóka Judit kéziratát elküldte a könyvillusztrátornak, Rófusz Kingának, néhány nap múlva felhívta telefonon: megkapta-e az e-mailt? „Hát persze” – vágta rá azonnal az illusztrátor –, „már ezt a fantasztikus könyvet olvasom. Ötletem is van a borítóhoz...”

Arról pedig, hogy miként született a könyv, a téma legnagyobb, országos hírű szakértője faggatta Csóka Juditot. Az est vendége volt ugyanis az ismert mesekutató, Boldizsár Ildikó, Csóka Judit mestere. Azt már Boldizsár Ildikó könyveiből tudjuk, hogy minden élethelyzetnek megvan a maga mesebeli párja. Egy-egy mesében magunkra, a gondjainkra ismerhetünk. A mese tehát segít abban, hogy ráébredjünk, mit kell megváltoztatnunk ahhoz, hogy megszűnjön a problémákból keletkező káosz, és ismét helyreálljon a rend. A mesék arra figyelmeztetnek, hogy ami nem működik, helyrehozható, persze igen nagy erőfeszítések árán...

Ehhez azonban rá kell találni arra a mesére, ami az adott helyzetben segítségünkre lehet. Boldizsár Ildikó tehát arról faggatta fehérvári tanítványát: mi is az ő könyvének a története?

Nos, stílszerűen úgy folytathatnánk: hol volt, hol nem volt egy fehérvári pszichológus, aki a kórházban, a pszichiátrián gyakorta tapasztalta, a betegek olykor elkeserednek. Mert nem könnyű a gyógyulás, sokan visszakerülnek. Újra jelentkezik a depresszió, visszatérnek a pánikrohamok, az alkoholproblémák. Elkezdett hát meséket keresni a gyógyulásról. Persze nem csak a pszichiátriai betegek számára. Mert Csóka Judit az elmúlt években mesélt az onkológiai osztályokon, a kardiológiai rehabilitáción, emellett mesélt a börtönben, a nevelési tanácsadóban, a hajléktalanszállón... Boldizsár Ildikó tanítványaként pedig megtanulta, hogy a mesét nem olvasni, mondani kell, és mindig az adott helyzethez megfelelő mesét kell mondani. A kardiológián például sietősek a betegek, sokan teljesítménykényszerben szenvednek, túlhajtják magukat. Őket egy kicsit le is kell lassítani, amikor a mesélésre kerül a sor. Elkezdett hát tudatosan kutatni azok után a történetek után, amelyek segíthetnek. Így született meg a kötet a mesékkel – a világ minden tájáról. Amikor kiadót keresett, az egyik azt kérte: írjon a mesékhez értelmezést is. Király Levente viszont ráérzett, hogy ez fölösleges. Hiszen gyógyulását segítő konkrét mesét mindenkinek magának kell megtalálnia.

Kiderült, az elmúlt években Judit férje, István a munkában is társává vált: ő is megtanult mesélni. Elő is adta az egyik történetet – amelyben a molnárfiú meggyógyítja a depressziós királylányt. Nem is csodálkoztam, amikor arról hallottunk, Csóka Judit most olyan mesegyűjteményt tervez, ami párkapcsolati válságokat segíthet megoldani.