Nagy Benedek szerint a jó szobor közérthető és egy lépéssel a közízlés előtt jár

A kérdésre, hány köztéren álló szobra van, Nagy Benedek nem tud pontos választ adni. „Negyven-ötven” – mondja. Aztán egy képletes országjárás keretében bemutat közülük néhányat. A képzeletbeli utazást Nyíregyházán kezdjük, ahol a városalapító atyák szoborkompozícióját készítette. Háromfordulós pályázat volt, 16 alkotó közül érdemelte ki a megbízást. Szekszárd a következő állomás. Itteni szobra – iniciálé keretben – azt örökíti meg, amint Szent László lováról leszállva birkózik a lányrabló kunnal.

Nagy Benedek munkái az ország több pontján

Sopronban több alkotásában is gyönyörködhetünk. Itt áll a Gyóni Gézát megmintázó szobra, Fehérváron, a Szent István Művelődési Ház udvarán másodpéldány látható. „Egy idős hölgy rendelte, aki imádta Gyónit” – meséli Nagy Benedek, majd kifejti, hogy nem volt igaza Adynak, amikor leszólta kortársát, akinek első versei ugyan valóban gyengék voltak, ám az orosz fogságban már annyira népszerűek voltak költeményei, hogy a hadifoglyok kockás papíron terjesztették egymás között.

A csornai Anya, gyerekkel volt az első köztéri szobra – folytatja a művész. Petőfit ábrázoló alkotása is ott van. Helyben öntötték, ő tanította meg a csornaiaknak a bronzöntést.

Megyünk tovább Ácsra. „Az itteni Kossuth fontos szobor” – jegyzi meg sommásan Nagy Benedek. Aztán hazaérkezünk Mórra.

Első itteni köztéri munkája a Radnótit ábrázoló mellszobor volt. A költő özvegye az egyik legjobb ábrázolásnak tartotta mind közül, ami a férjéről született. A lakótelepi Zimmermann iskola aulájában található a Hintázó kislány, ami függesztett szobor. A gótikus szobrászat adta az ötletet: a Mária-üdvözletet volt szokás így megjeleníteni a templomokban. A belvárosban, a Magyar templom előtt álló Boldog Gizella-szobor Mór jelképévé vált. Nagy Benedek is részt vett a millennium alkalmával kiírt fehérvári pályázaton, a magyar királyi szent családot ábrázoló kompozícióval. A pályázatot a közelmúltig a Zichy ligetben álló „hajó” nyerte el, a móri művész kompozíciójának kecses nőalakját a kisvárosban állították föl, mégpedig egy ronda trafóház helyén.

A Szent Györgyöt ábrázoló, háborús emlékmű talpazatán több mint 300 név olvasható, a szobor széles körű összefogás révén készült, a feliratok elkészítésébe még gyerekek is közreműködtek – tudtuk meg. Nagy Benedek végezetül a város szülöttét, a dualizmus korának legendás államférfiját ábrázoló Wekerle-szobrot említi. A nagy méretű alkotást helyben öntötték, és – emeli ki az alkotó – a térrel együtt lehetett megtervezni, ahonnan Fenyves Péter polgármester, illetve az önkormányzat erőfeszítésének köszönhetően sikerült kitelepíteni a szovjet hősi temetőt.

S min dolgozik most Nagy Benedek? Az általa „sziklaembernek” nevezett Márton Áronról készít érmet.

Majd két lovas szobrot említ. Az egyik Szent Lászlót ábrázolja, a másik pedig egy sebesült huszárt. Az aranyozott Szent Lászlóhoz a király egykoron Nagyváradon álló, csodaszámba menő szobra adta az ötletet, melyet a török pusztított el. Az alkotás kicsinyített formában a Stefánia-palota kertjében áll, de háromszoros méretben lenne az igazi.

A Huszár pieta negatív formákból építkező alakját pedig a pákozdi KEMP-ben tervezik felállítani.

Nagy Benedek

Nagy Benedek 1941-ben született a Csallóközben, Illésházán.

A Magyar Képzőművészeti Főiskolának 1961-től 1963-ig volt hallgatója. 1964-ben Móron telepedett le, azóta is itt él.

Az 1990-es évek elején ő alapította meg a móri Képző- és Iparművészeti Szabadiskola Alapítványt, amely művészeti táborokat, szimpóziumokat szervez Fejér megye művészei számára.

Kisplasztikákat, érmeket és köztéri kompozíciókat is készít, fémmel, kővel és fával egyaránt dolgozik.

Köztéri szobrait – csakúgy mint kisplasztikáit, érmeit – maga kivitelezi családja, barátai és tanítványai segítségével.

Csak Székesfehérváron hat alkotását avatták fel 2010 után, ezek egyike a Fiskális úton a Szőlőműves szobra.