Műtöredékek az Esterházyak földjén, Csákváron – Megnyílt Török Péter kiállítása

Budapest, Orosháza, Tata, Szeged, Makó, Sárospatak, Hajós, Baja és Pannonhalma terei és kertjei és persze a csákvári Esterházy kastély parkja köszön vissza a tablókon, amelyeken nyomon követhető a változás az átalakulás, az újjászületés. Török Péter a számos magyarországi helyszín mellett Csákváron is dolgozott az elmúlt évtizedekben, ahol – ahogy ő maga fogalmazott – segített felébreszteni az Esterházy-kastély parkját Csipkerózsika álmából. Ötletei, tanácsai nyomán kelt ismét életre az egykor gyönyörű angolpark több eleme. Nem csak ott, de az országban számos más helyen is megvalósította elképzeléseit, így adva vissza régi fényét tereknek, parkoknak, kerteknek, épületeknek.

A mostani csákvári kiállítás egy kisebb része annak a szintén Opus Tessellatum címen nyílt tárlatnak, amely a 2013-as budapesti Szent István Bazilika Lovagtermében volt először látható és az építész addigi munkásságát mutatta be. Ám szomorú aktualitása is volt a szombati megnyitónak, ugyanis nemrégen hunyt el Sánta Zoltán, nemzetközi borakadémikus, Török Péter közeli barátja, aki rengeteget segített neki minden munkájában, így az öt évvel ezelőtti, fentebb említett kiállítás megszervezésében is. Az ő emlékére tartotta meg a csákvári kiállításon is az Opus Tessellatum címet.

Török Péter, a kiállítás egyik tablóján olvasható hitvallása szerint: „Kertet építeni magasztos emberi munka, művészet. A kert a legtisztább emberi gyönyörűség. Kultúra szavunk is a latin művelni igéből származik. Építsünk kerteket, mert minden kert az Éden mása, az Éden szép, a szépség gyógyít.” Mindehhez élőszóban annyit tett hozzá: „Sajnos ma ritkán látni szép kerteket. Régen a virágoskertek gondozása hozzátartozott a tradícióhoz, sőt kötelezően elvárt volt, ellenkező esetben megszólták a ház tulajdonosát. Mára mindezt elfelejtettük. Számomra egyébként mindegy, hogy paraszti kiskertről, vagy egy nagy történelmi parkról beszélünk, ha gondozott, mindegyik nagyon szép. Én a magam eszközeivel megpróbáltam széppé, kedvessé, üdévé és szerethetővé varázsolni azokat a tereket és kerteket, amikhez közöm volt.”