Album készül Perei Zoltán groteszk grafikáiból

Lelkesedett az ötletért

– Az 1970-es évek elején az Élet és Irodalomban láttam Perei Zoltán különös, groteszk hangvételű kisgrafikáit. Nagyon megtetszettek. Én akkoriban már rendeztem kiállításokat. Írtam a szerkesztőségnek, ők megadták nekem a címét. Kiderült, hogy Nagy

László, akivel Perei Zoltán együtt járt a Képzőművészeti Főiskolára, volt a lap képszerkesztője. Így támogatta az Angliából 1964-ben hazatérő Pereit, aki egyedül élt ürömhegyi kis házában. Hatalmas kertje volt. Önellátó életmódot vitt, amit kitermelt, abból élt. A művészeti közéletben nem vett részt – mesélt a nála majd 30 évvel idősebb barátjáról Arató Antal. Arató első levelére adott válaszában Perei kifejezte, hogy meglepetésként érte, egyúttal örül az érdeklődésnek, és szívesen veszi, ha grafikái kiállítótermekbe kerülnek. Kifejezetten lelkesedett azért, hogy a kiállításszervezéssel járó viszontagságos munkát Arató Antal átvállalja tőle.

– Ettől kezdve rendeztem neki kiállításokat – idézte föl Antal, aki ezután rendszeresen látogatta is a mestert. Volt, hogy körfűrészt vásárolt számára, mert a művész kézzel fűrészelte a deszkákat, amelyekből fadúcokat készített. Perei erre föl hecsedlilekvárral és birsalmasajttal kínálta Aratót.

Ezekhez a ’70–80-as években történt látogatásokhoz hasonlóan az ’50-es évek környékén Perei járt át Szentendrére nem máshoz, mint Hamvas Bélához. Perei és Hamvas – két világtól elvonultan alkotó zseni – szívesen gombásztak együtt akkoriban.

A lapdúcmetszés

A lapdúcmetszés során a fát hosszirányban kell megmunkálni. – A lapdúcmetszet a legősibb sokszorosítási eljárások egyike. Perei azért szerette, mert a legolcsóbb, csak egy deszka kell hozzá és vésők – magyarázta Arató, aki olykor maga is besegített a munkába. No, nem a voltaképpen negatívban kivésett fadúcok faragásába, hanem a nyomtatásba. – A kifaragott fadúcot előbb befestékezzük egy hengerrel, rátesszük egy papírra, aztán lepréseljük – tanítgatott a lapdúcmetszetek nyomatainak „előhívására” Tóni bátyánk. Perei Zoltán A lapdúcmetszet című, a technikát és annak történetét bemutató, 100 számozott példányban megjelent könyvét is maguk nyomták ki 1976-ban Arató Antalék. A kiadványból a kiváló könyvtáros nemcsak az Országos Széchényi Könyvtárhoz juttatott el példányokat, de a British Libraryhoz is, akik a témába vágó cserekönyvekkel „fizettek”.

– Supka Magdolna írta Perei Zoltánról, hogy „Művészete nemcsak kultúránk nagy értéke, de kincse is – rá kell találni.” Ezt szolgálná a készülő új album – emelte ki Arató Antal.