2018.12.09. 07:30
Ókovács Szilveszter – Reméljük, hogy a székesfehérvári közönségnek tetszik az előadás
A Magyar Állami Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter is jelen volt egy előadáson a Vörösmarty Színházban, ahol az operatársulat a Turandot című darabot játszotta.
Bízik abban, hogy megfertőződnek páran és ellátogatnak a megújult Operaházba
Fotó: Koppán Viktor / Fejér Megyei Hírlap
Milyen tapasztalataik vannak az „Operatúra” kapcsán?
– A szükség hozta életre, de mi egyáltalán nem bánjuk. Az intézmény két nagy házban található, az Erkelben és az Operaházban, utóbbi hiányát igencsak megérezzük. Az énekkarnak, a zenekarnak és a balett-táncosoknak, de még a műszaknak is kell valami értelmes munkát adni. Még néhány évig félig-meddig hontalanok vagyunk, de a kormány segítségével külföldön és belföldön, valamint a határon túli magyar területeken is játszunk. A 268 előadás jelentős része belföldön zajlik, és tíz megyeszékhelyen négy előadásos bérletet hirdettünk, olyan helyeken, ahol nincs profi szimfonikus zenekar.
Miért is lett Puccinié ez az év?
– Puccini az egyik oszlopa a mai operajátszásnak. Van öt-hat oszlop, amire egy operaház általában támaszkodik, és a miénk a negyedik legnagyobb intézménye a világnak az opera műfajban. Bár sok Puccinit játszunk, de azt még mi sem csináltuk soha, és senki más sem a világon, hogy egy évadon belül játsszuk mind a tizenkét Puccini-operát. Ez hát a Puccini Itáliája évad, melyben Puccini kortársait is színpadra állítjuk, és szeretnénk, ha ennek a vidéki Magyarország is részese lenne. Ezért nyolc megyeszékhelyre a Turandotot visszük, a másik tízben a Tosca és a Bohémélet megy.
A kényszer szülte, de lesz-e folytatás?
– Valószínűleg, bár nehezebb lesz, de hamarosan az Erkelt zárjuk be és újítjuk fel. Szóval lesznek még féllábas évei a 200 fős zenekarból, a 150 énekkari művészből és a 100 fölötti balett-táncosból álló társulatnak.
Hogyan fogadja a vidéki közönség a darabokat?
– Nincsenek rossz tapasztalataink. Voltak, akik óvtak minket olyan városoktól, ahol még hangverseny sincs, de oda is elmentünk. Reméljük, hogy a székesfehérvári közönségnek tetszik az előadás ebben a gyönyörű, de nem túl jó akusztikájú színházban. Mondtam is Szikora igazgató úrnak, hogy itt eldől, kiben mekkora tehetség lakozik. Ebben a stúdiókörnyezetben nincsen lecsengése a hangnak, nagyon jól kell tudni énekelni.
Mennyire viszi közelebb az operát az emberekhez ez a megoldás?
– Az a tapasztalat, hogy a szűz területeken, mint például Nagykanizsa vagy Zalaegerszeg, rettentően hálásak az emberek, mert nem is hitték, hogy „minimális” színpadon is képesek vagyunk fellépni és táncolni. Vannak visszajelzések. Óriási élmény mindenki számára egy ilyen előadás.
Igaz, hogy 2019-ben sem nyit ki az Operaház?
– Rizikós dolog volt eleve az egész felújításnak nekiállni, mert az épületnek nincsenek meg a kivitelezési tervei. Ezért ötszáz helyen kutattuk meg a falat. Hivatalosan 2020 őszén nyit meg, és még utána is lesznek simítások. Nekünk is érdekünk, hogy visszatérjünk, hiszen az adja meg a rangját a társulatnak, az az otthonunk.
Kurtág volt a Scalában, lesz-e itt is?
– Egyfajta kötelesség bemutatni Kurtág György egyetlen operáját, tehát biztosan lesz ilyen előadás, de ez nem egy közönségdarab, inkább meditatív mű. Négyszereplős kamaraopera. Nem Puccini helyett, hanem Puccini mellett lesz majd látható.