2018.12.10. 07:00
Sétával, koncertekkel zárultak a zsidó napok
Az elmúlt négy napban az érdeklődők megismerkedhettek, illetve még több tudást szerezhettek a zsidó kultúráról, szokásokról, s a fehérvári vonatkozásokról.
A Hiemer-ház báltermében szombaton délelőtt Bíró Eszter színésznő, énekesnő adta elő Hanukai Zenés ABC című gyermekműsorát
Fotó: Koppán Viktor Dávid/Fejér Megyei Hírlap
Az I. Székesfehérvári Zsidó Napok tartalmas rendezvénysorozata csütörtökön a Budapest Klezmer Band koncertjével nyílt meg a Városháza dísztermében. Pénteken a gasztronómia is terítékre került az Így imádkozunk – ízek, imák, dallamok című programon, a zsidó hitközség Várkörúti termében.
Hétvégén több koncert is volt, szombaton este például a Pianissimo! duó, vagyis Müller Péter Sziámi és Szakcsi Lakatos Béla érkezett a Hiemer-ház báltermébe, hogy bemutassa a zsidó származású, Szomorú vasárnap című dalával világhírűvé vált zeneszerző, Seress Rezső munkásságát. Az 1920-as évek világát is felidéző dalok mellett elhangzottak saját szerzemények, sőt versek is. Vasárnap a fehérvári zsidó emlékeket körüljáró történelmi sétához lehetett kapcsolódni.
A zsidó kultúra bemutatását, mélyebb megismerését is célzó rendezvények csütörtökön kezdődtek, s vasárnap értek véget. Szombaton koncertekre került sor az ifjabb és az idősebb korosztályt is megszólítva. A Hiemer-ház báltermében délelőtt Bíró Eszter színésznő, énekesnő adta elő Hanukai Zenés ABC című gyermekműsorát, amely egy CD-lemez alapján készült.
Este ugyanez a helyszín megtelt nosztalgiázó és az újdonságokra is nyitott közönséggel, hiszen Müller Péter Sziámi és Szakcsi Lakatos Béla neve nagy vonzerőt jelentett. A Pianissimo! duó néven futó alkotópáros alapvetően a Szomorú vasárnap című dal zeneszerzőjeként híressé vált, tragikus körülmények között elhunyt Seress Rezső munkásságát mutatta be, ám az esten saját és más stílusú szerzemények is színesítették a műsort.
Miután Szakcsi zongorajátékával megidézte az 1920-30-as évek „melankolikusan lecsapódó hangulatát”, elhangzott néhány dal a szerelemről és a sorsról, köztük pedig Sziámi elmondta: a Seress által írt dalok közül némelyik egy-egy sora szinte szállóigévé vált, ma is idézzük őket úgy, hogy sokszor nem tudjuk, kitől származnak. A városi folklór részét képezik.
Egy-egy saját dal beékelése után jutottunk el a híres Szomorú vasárnaphoz, amelyet annak idején még az „öngyilkosok himnuszának” is neveztek. Müller Péter felidézte a dal keletkezéstörténetét, azt, hogy kérte föl Jávor László az általa írt szöveg megzenésítésére Seresst, aki később egy alternatív szöveget is szerzett a dallamhoz.
A koncert második felében változatos zenei utazáson vehettünk részt a műfajok között. Volt slam poetry Sziámi-módra, sanzon és egy kissé pikáns, régebbi szám Az éjszakás nővér címmel (ez utóbbi témája Szakcsitól, a szöveg Müllertől származik).
A könnyed élmények után vasárnap délelőtt komolyabb program, történelmi séta kezdődött Fehérvár zsidó emlékei nyomában. A kiindulási pontként szolgáló Zsinagóga emlékműnél az eső ellenére többtucatnyian várakoztak Gergely Anna muzeológusra, történészre, aki a fehérvári zsidóság történetének felelevenítésével kezdte a vezetést.
A forgalom zaja itt ugyan időnként el-elnyomta a hangját, ám a kitartóak és a közel állóak sokat tudhattak meg a zsinagóga építéséről, annak sorsáról is. A séta a belváros, a Goldziher Ignác köz felé folytatódott, s egyéb állomások is voltak még.
A zsidó napok programsorozata délután koncerttel zárult.