Fiatal tehetségek a pázmándi vers- és mesemondók

Az 5. osztályos Zsombor alacsony, fekete hajú, élénk, huncut tekintetű fiú. A hatodikos Máté kinézetre majdnem az ellentéte, ám olyan határozott, meggyőző orgánuma van, amivel még sokra viheti. Osztálytársa, Kristóf, korát meghazudtoló módon, komolyan szaval Márait, de a szeme neki is mosolyog. Mindannyian első-második osztályos koruk óta mondanak verseket, meséket. Sőt, Kristóf azért jött át ősszel Kápolnásnyékről, mert a pázmándi iskolában több támogatást kap ehhez.

December elején a fehérvári Vörösmarty iskolában a megyei szavalóversenyen Kristóf harmadik lett, idén tavasszal pedig a Vasvári iskolából Márai Mennyből az angyal versével első hellyel tért haza. Legutóbb Szendrei Ádám, aki nem volt jelen a beszélgetésen, a Magyar Versmondók Egyesületének Regösök húrján című országos versenyén 2. helyezést ért el. A bécsi verseny, amelyet az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete rendezett március végén magyarországi, illetve ausztriai, szlovákiai és erdélyi magyar gyerekeknek, 5 diákkal vettek részt a pázmándiak és Zsombor különdíjat nyert egy Benedek Elek-mesével. Máté egyelőre csak a háziversenyeken jeleskedik, de neki is van esélye arra, hogy díjakat hozzon el.

Zsombor és Máté Benedek Elek-mesékkel szerepelt. „Azért szeretem a meséit, mert jó hangulatú, igazi magyaros mesék, engem mindig boldoggá tesznek”, mondta előbbi, amihez Máté hozzátette: élményekkel is gazdagítanak. Kristóf az interneten szokott verseket olvasni és amelyik megtetszik neki, azt elteszi magának. Van, hogy ugyanazt a verset több megmérettetésen is elszavalja, és olyan költemény is akad, amelyik már régebb óta vár előadásra. Abban mindannyian egyetértettek, hogy azért szeretnek meséket, verseket mondani, mert ezzel érzelmeket tudnak kifejezni, átadni és másoknak örömet okoznak. Zsombor szerint a jó előadás titka a biztos szövegtudás és a kellő bátorság, hogy az ember ki merjen állni és elmondani, elszavalni a választott művet. Kristóf szerint szavaláskor még az is fontos, hogy az előadó beleélje magát a versbe, így mások is átvehetik a hangulatát. Reichenbach Ottóné szerint fontos, hogy a gyerekeket bátorítsák a szereplésre, ezért Pázmándon a háziversenyeken valóban csak az iskola tanulói szerepelnek, így osztályonként akár 8-10 diák is jelentkezik. A felkészülésben természetesen kapnak segítséget – hogyan artikuláljanak, hangsúlyozzanak részeket –, de a jó helyezés alapja a tehetség, az ösztönösség, a jó kiállás. Az egyfajta veleszületett előadói képesség.