Váczi-Tóth Bernadett történeti sétáján megnézhették a híres család kriptáját is Szabadbattyánban

A szabadbattyáni „falumegismerő” séta keretében a Szent Imre-plébániatemplomban Mayer László helyettes esperes, plébános vezette körbe a vizitálókat. Amint kiderült: a mai, 1865-ben épült templom nem az első a faluban, három elődje is létezett. A középkorban a Szent Péter és Pál templom állt a településen, valamint létezett egy, a Szent Szűz tiszteletére szentelt imahely is. 1743–1745 között Batthyány Lajos gróf és a helyi hívek összefogásának eredményeként felépült a Szent László-templom, amelyet Padányi Bíró Márton veszprémi püspök szentelt fel. A török időket követően azután ferences szerzetesek irányították a lelki életet. A községbe 1806-ban került az első egyházmegyés pap, ekkortól a Batthyány grófok gyakorolták a kegyúri jogot.

A Szent Imre-templom tornyában négy harang lakik

Az 1860-as évek derekán gróf Batthyány Imre elhatározása nyomán épült fel a mai, Szent Imrének dedikált templom, bejárata felett a grófi címerrel, az építtető arcvonásait megőrző főoltárképpel. Maga az oltárépítmény az előző templomból származhat, hiszen a két oldalán álló szobrok Szent István királyt és Szent Imre herceget ábrázolják.

Valószínűleg ez a két festett fa szoboralak keretezte az eredeti Szent László főoltárképet a mai plébánia helyén egykor állt istenházában. A templom berendezése különleges – ez mutatja rangját is, hangsúlyozta László atya –, hiszen Szűz Mária-szobra és a Jézus Szíve szobor szintén festett fa, körmeneti lobogóin eredeti, felújított festmények láthatók, orgonája manuális, bár fújtatóját már elektromos áram hajtja, tornyában pedig négy harang lakik.

A katolikus temetőben a látogatók Rák Vilmos Zsolt helytörténeti kutató kalauzolásával megismerkedhettek az 1866-ban, szintén Batthyány Imre által építtetett Fájdalmas Szűzanya-kápolnával és az alatta húzódó kriptával. A családi sírboltban a gróf és felesége, Majláth Erzsébet mellett nyugszik lányuk, Emma Róza grófnő férjével és két, pár hónapos korában elhunyt gyermekével, Rómeóval és Ferenccel együtt. A kápolna oltárképén a gyászoló grófnő alakja jelenik meg Szűzanyaként (innen az elnevezés – tette hozzá Vilmos), két oldalán egy-egy ovális fényképen pedig a két kisfiú portréja fedezhető fel. Az építmény és a templom a kiegyezés előtti évek lendületének köszönheti létrejöttét. Ez a hazafiúi lelkesedés fűtötte a szabadságharc után elzárkózva élő, ekkor már a nyolcvanas évei derekán járó Imre grófot.