Erdélyi csűrök, festményeken

Az Öreghegyi Közösségi Házban gyülekező közönséget Östör Annamária önkormányzati képviselő köszöntötte, hangsúlyozva a művészeti napok jelentőségét. A tárlat kapcsán elmondta: lenyűgözték a művek, s a rajtuk látható csűrök gyerekkorára emlékeztették.

A kiállítást megnyitó Hu­gye­csek Balázstól megtudhattuk, hogy barátként, restaurátorként és művésztársként van jelen, de ezúttal elsősorban barátként szólt Horváth Levente képeiről és az azokat ihlető környezetről. Barátja tíz éve mutatta meg nekik otthonát, Erdélyt és annak természeti szépségeit, viszonyát az épített környezettel, egy „letűnő korszak maradványaival ékszerezett csodát”.

Most azonban, tíz év távlatából a letűnő inkább feltűnőnek látszik gyönyörű koloritjaival – tette hozzá.

Az alkotó a művekkel értelmet ad az épített környezetnek, a csűrnek, amely napjainkban ismét felértékelődhet – utalt rá Hugyecsek Balázs.

Horváth Leventétől megtudtuk: három éve jött a gondolat, hogy megörökítse a csűröket. Tárlatának egyrészt részét képezi egy videó, amelyet másik képzőművész barátja, Rizmayer Péter közreműködésével készített otthonáról, a gyönyörű Zsobokról. (Ők hárman – Levente, Balázs és Péter – egyébként egy alkotói hármast képviselnek.)

Másrészt vannak saját fotók, amelyeken a hozzá közel álló erdélyi helyszínek, Zsobok, Borzond és Gyergyóalfalu jelennek meg. A képeken a csűrök gazdái láthatók, amint egy-egy Horváth-festményt tartanak a kezükben. Ezek nem feltétlenül az adott csűrt ábrázolják, de olyan is van.

Harmadrészt ott a sok olajfestmény, amelyek azonban sokszor pasztellhatásúak. Ez annak is köszönhető, hogy némelyik valódi, a családok által használt, monogramos zsákra készült. A többinek vászon az alapja.

Levente nem másolja ezeket a csűröket, hanem az épület és az ember, a környezet viszonyát jeleníti meg, atmoszférát akar teremteni.

A kiállítást látva bárki meggyőződhet róla, hogy ez sikerült.