Gárdonyi Géza születésére emlékeztek – Az Egri csillagok ma is igazán aktuális

Gárdonyi Géza szobráról kövér esőcseppek hullottak alá pénteken kora délután Gárdonyban, a Balatoni és a Gárdonyi Géza út kereszteződésében. Elméletileg irodalmi sétányavató lett volna a helyszínen, de ahogy a bronzba álmodott portré, úgy az összegyűlt emberek is szomorúan vették tudomásul, hogy ezt az eső most elmosta. Az irodalmi sétány különböző stációin végighaladva azonban még így is eljuthatott az ember a Gárdonyi Géza Emlékházig, ahol 1863. augusztus 3-án, a mellette lévő kicsi házban Ziegler Gézaként megszületett az író – aki páratlan életművel gazdagította a magyar irodalmat.

Erdei Péterné, Gárdony alpolgármestere világított rá az író munkásságának fontosságára: – Írásaival megmutatta, hogy bármelyik történelmi korban, bármilyen családi körben élünk, a becsület, a tisztesség, a helytállás és a hazaszeretet igazi örök emberi érték. A hazaszeretetet a szülői háztól hozta, hisz édesapja Ziegler Sándor volt, a ’48-as szabadságharc pesti fegyvergyárosa – emelte ki az alpolgármester, majd felvázolta a család viszontagságos életének folytatását is: – A szabadságharc bukása után bujdosás, üldöztetés, menekülés és hadbíróság jutott osztályrészül. A hazafiság kicsi híján az életébe került. S akkor mi most nem állnánk itt, mert fia nem született volna meg. De egy bécsi jó barát megmentette az akasztástól, igaz, hamis tanúzással, de ez akkor nagy érdem volt. Eskü alatt vallotta, hogy Ziegler Sándor a szabadságharc ideje alatt el sem hagyta a császárvárost.

Gárdonyi a kiegyezéskor még csak négy éves volt, ám a lelkekbe mélyen beleégett a szabadságharc dicsősége és tragédiája – ebben a légkörben nőtt fel. A megemlékezésen elhangzott: alkotásaiban felbecsülhetetlen értéket hagyott ránk. Hősei becsületesek, tisztességesek, bátrak és feltétel nélkül szeretik hazánkat. Az Egri csillagokból mind példaképeink lehetnek, hiszen hús-vér, valóságos emberek. – Gárdonyi műveiről nem kell letörölni az idő porát, sok tekintetben aktuálisabbak, mint valaha. Neki köszönhetjük, hogy ma nem tankönyvszagú csatákra és évszámokra korlátozó ismereteink vannak a 150 évig tartó török rémuralomról. Ma minden magyar tudja Gárdonyi korhű leírásaiból, mit jelentett az iszlám hódítás Magyarországon – fogalmazott Erdei Péterné, aki rendkívül élő és aktuális párhuzamot vont a ma zajló eseményekkel: – Nekünk nem kell megmagyarázni, mit jelent az Allah akbar, a templomainkra kitűzött lófarkas zászló, milyen az, amikor gyaur kutyának neveznek és sehol sem vagy biztonságban a saját hazádban, mert dicsőség irtani a keresztényt. Tudjuk, hogy milyen érzés templomtornyok helyett minareteket látni. Gárdonyi ugyanis az Egri csillagokban pontos leírást adott arról, hogy Budát milyen csellel vette be a török.

Ma is láthatóak a megcsonkított szobrok a templomainkban. Napjaink Nyugat-Európájában hasonló dolgok játszódnak le, de még nem mindenki látja – emelte ki az alpolgármester, hozzátéve: mert még nem mindenki olvasta az Egri Csillagokat. A megemlékezést követően a helyi szervezetek és vezetők megkoszorúzták Gárdonyi Géza szülőházát.