KultúrKarantén Borsos György könyvtárostól: Kőfalakról és aranyasszonyokról

A birodalom, a császárság még vagy ezer évig vitte tovább az ókori Róma szellemét. Ez volt maga a fényes, titokzatos, mindenki által irigyelt Bizánc. Históriájáról a tankönyvek pár mondaton kívül nem sokat említenek; mivel szeretem Róma történetét, adta magát, hogy jobban beleássam magam Bizánc történelmébe, kultúrájába is. Roger Crowley angol író munkája igazából szakkönyv, amely tudományossága mellett könnyű olvashatóságával, és a történelmi tények megfelelő mennyiségű csepegtetésével szinte letehetetlen. A szerző lépésről lépésre megismertet bennünket a bizánci történelemmel, Justinianus császárságától egészen 1453. május 23-áig, a város elestéig. A történetet átszövi a vallásos áhítat, a szerencsében és a kőfalakban való hit, az előítéletek és az emberi bátorság, a kegyetlenség mindennapos jelenléte…

Benkő László a magyar történelem korai szakaszával foglalkozik regényeiben. Egy-egy korszakról 3-4-5 kötetes könyveket ír, de a terjedelemtől nem kell megijedni. A történelemtanár olvasmányos formában eleveníti fel őstörténelmünket egy hétköznapi család életén keresztül, de a história fontos eseményei mindig visszaköszönnek. Vérszerződés, Etelköz, honfoglalás, Kurszán meggyilkolása, a pozsonyi csata, Koppány vezér vagy Imre herceg halála. Talán Kodolányi János Julianus barát című könyvéhez tudnám hasonlítani e regényeket cselekményük, hitelességük, nyelvezetük miatt. A szerző megismertet bennünket a honfoglalás kori társadalommal, népszokásokkal, ősi vallással, hiedelmekkel, a mindennapi élettel. Végigélhetjük, amint Tengri (az Öregisten), a magyarok főistene alulmarad a keresztények istenével szembeni küzdelemben. Megtudhatjuk, mit jelentett számukra, ha reggel piros volt az ég, de azt is, hogy a jurtában ki hol ülhetett, kinek mi volt a feladata. Ha magyarok találkoztak egymással, először mindig a lovakról érdeklődtek, csak ezután következett a család. Az Aranyasszonyokról még nem is szóltam. Kik voltak ők? Kérem, olvassanak utána!