2020.05.05. 07:10
Májustól a Ráckeresztúri Települési Értéktár a legnagyobb közösségi oldalon is elérhető
Többször hírt adtunk már a ráckeresztúri értéktárról – létrejöttéről, bővüléséről rendszeresen jelentek meg tudósítások.
A szüreti mulatság a mai napig megmozgatja a település lakóit, kortól függetlenül Fotó: Gajdó Ágnes
A több mint 670 éves településen élők fontosnak tartják, hogy számba vegyék, melyek a kulturális örökség részei, melyek az agrárgazdasági vagy épp természeti értékek a községben. Az épített örökség kincsein túl bekerültek a „tárba” a faluban ismét fészkelő gólyák, a világrekorder magyar tarka, Auguszta 26 története vagy a közösségért önzetlenül dolgozók értékteremtő munkája is. Az értéktár bizottság tagjai döntenek az egyes javaslatokról, ők úgy vélik, minden érték, amit egy település lakói annak tartanak.
Bereznai Istvánné, a bizottság elnöke rendszeresen az értékek összegyűjtésére biztatja a falubelieket: „Nemcsak a műemlékek, szobrok, régi épületek értékesek, hanem mindaz, amit mi magunk készítünk, amire büszkék vagyunk.” A ráckeresztúriak a község határában álló, több mint kétszáznegyven esztendős barokk Szentháromság-szoborra a legbüszkébbek. Az egyedi alkotáson Szent László király alakja is látható. A Fejér Megyei Értéktár Bizottság döntése alapján a szobor idén bekerült a megyei értékek közé. A mostani időszak alkalmas arra, hogy olyan könyvtári munkák is sorra kerüljenek, amelyek eddig a kölcsönzés, a napi adminisztráció, a programok szervezése miatt háttérbe szorultak. Ilyen például a digitális helytörténeti gyűjtemény rendezése, az értéktár elemeinek népszerűsítése, közkincscsé tétele. A kényszerű bezárás jó alkalmat teremtett arra, hogy a legnagyobb közösségi oldalon megjelenjen és sokak számára elérhető legyen a ráckeresztúri értéktár valamenynyi kincse.
Az egyes értékek folyamatosan kerülnek az oldalra, s nemcsak részletes leírás olvasható róluk, hanem sok-sok fotó is látható
Aki rászán némi időt, bizony elcsodálkozhat, mennyi érték található ezen a településen. Vegyük például a délután háromórai harangszót, amelynek története a XIX. század közepére nyúlik vissza. A falu lakója, Bendák Pál végrendeletében arról rendelkezett, hogy mindennap délután három órakor a Szentháromság tiszteletére harangozzanak. Ez az évszázados hagyomány a mai napig él, s egyedülálló az országban. De említhetjük a szüreti felvonulást és bált mint kulturális örökséget, amely ugyan már némiképp átalakult, de a mai napig megmozgatja a község lakóit. Példaértékű a településért önzetlenül tevékenykedő Herkli Istvánné alkotótevékenysége, Németh Mihály helytörténeti magángyűjteménye és Molnár Antal amatőr meteorológiai tevékenysége is. Az értéktár minden bizonynyal tovább bővül, s ha így lesz, arról is hírt adunk.