Bella István emlékét szülőfaluja is ápolja

A pontos évforduló augusztusban van, méghozzá 7-én – 1940-ben ekkor jött világra Székesfehérváron Bella István, aki azonban a sárréti kis faluban, Sárkeresztúron töltötte gyermek-és ifjúkora éveit. A középiskolát a fehérvári József Attila Gimnáziumban végezte, onnan került az ELTÉ-re, ahol magyar-könyvtár szakon végzett. Pályája során volt üzemi újságíró, népművelő, könyvtáros, majd éveken át dolgozott az Élet és Irodalom szerkesztőségében, később a Magyar Naplónál, tagja volt az Árgus című fehérvári folyóirat szerkesztőségének, és a székesfehérvári Városi Televízió főszerkesztőjeként is dolgozott egy darabig.

Költőként az 1960-as évektől került be a köztudatba: első kötete 1966-ban jelent meg, Szaggatott világ címmel. Bella költészetének jelentőségéről, hatásáról napjainkra Bakonyi István irodalomtörténésszel beszélgettünk, aki kismonográfiát is írt róla.

- Igazi sajátossága az archaikus nyelv és a modern formák együttes felhasználása. A szellemi elődök közül éppoly fontos volt számára József Attila, mint Illyés Gyula vagy Nagy László. Bella költészetére egyaránt hatott a népdal és az avantgard művészet. Mindez már kamaszkorában jellemző volt rá, tizenhat éves korától fogva remek verseket írt. Lírája pontosan tükrözi az 1940 utáni időszak, főleg az 1950-60-as évek sorskérdéseit. Élete meghatározó élménye volt, hogy még gyermekként elvesztette édesapját, aki nem tért haza a 2. világháborúból, eltűnt – fogalmazott Bakonyi István, aki kiemelte Bella műfordítói tevékenységét is. A költő 1968-ban járt először Lengyelországban egy ösztöndíjjal, ezután rendszeresen fordított verseket lengyel szerzőktől. Neki köszönhető egyebek mellett a lengyel romantikus irodalom jeles alkotása, Mickiewitz Ősök című művének újrafordítása.

Bella tagja lett a jeles, Hetek elnevezésű író csoportnak is, amelybe olyan szerzők tartoztak például, mint Ágh István, Buda Ferenc vagy Serfőző Simon. Neve országosan ismertté vált, méltán lett József Attila- és Kossuth-díjas. S ugyan élete nagy részét Budapesten töltötte, ám szülőföldjéhez ragaszkodott.

A lírára fogékonyak számára teljesen befogadható Bella költészete, amelyben erős zeneiséget is felfedezhetünk – hiszen a költő komolyan foglalkozott a zenével. Kifinomult ritmikájú versei vannak. Az életpályán nem igazán fedezhető föl üresjárat, költészete egységesnek mondható, teljesítménye egyenletes. Bella István elsősorban költő volt, nincsenek drámái, regényei, a lírában a legnagyobbak között a helye – zárta szavait Bakonyi István.

Sárkeresztúrról Csutiné Turi Ibolya polgármestert kérdezve kiderült: a költőnek nincsenek leszármazottai a faluban, a család Budapesten él. Kortársak viszont vannak Sárkeresztúron. Egy-egy ünnep alkalmával az egykori barátok, illetve a család is ellátogat a rendezvényekre, ahol rendre ott van Bella István egykori dajkája, Molnár Nagy Istvánné, Bözsi néni, aki mindig nagy szeretettel emlékezik arra, hogyan dajkálta annak idején a gyermek Bella Istvánt.

A polgármester kifejezetten örül annak, hogy az irodalomkedvelő ifjak között vannak olyanok – helybeliek is -, akik újra és újra hitelesen prezentálják a költő sokszor nem könnyű olvasatú verseit.

Az évfordulókról – különösen a születésiről – minden évben megemlékeznek. A művelődési ház 2011-ben vette föl Bella nevét. Előtte is ott, valamint a szülői háznál történt az emlékezés. Utóbbi a templom szomszédságában van, most emlékház, és előzetes bejelentkezés után (az önkormányzatot kell keresni) látogatható.

A kerek évfordulókra természetesen mindig jobban készülnek, de egész évben találnak alkalmat arra, hogy Bella neve és versei előkerüljenek – tette hozzá Csutiné Ibolya, aki ugyan személyesen már nem ismerte a költőt, de a sárkeresztúriság, valamint a József Attila Gimnázium közös pont.

Mint mondta, kicsit a saját munkájának a gyümölcsét is érzi abban, hogy a művelődési ház és az emlékház olyanná vált, amit ma láthatunk. Illetve úgy fogalmazott:

- Ha kicsit meg kell rázni magunkat, hogy büszkék legyük Sárkeresztúrra, akkor az ő verseit hívjuk segítségül.

A faluban augusztusban még meg tudták rendezi az ünnepséget a 80. születési évforduló kapcsán, a fehérvári Vörösmarty Társaság Bella-emlékműsorára azonban a járványügyi helyzet miatt egyelőre nem került sor. Bobory Zoltán elnöktől tudjuk, hogy mindenképpen szeretnének méltó módon tisztelegni a költő emléke előtt, ezért amint lehet, előadják a már összeállított műsort. Akár jövőre is.