Fekete István-tárlat: a kulcsszó itt a játék!

A 120 éve született és 50 éve elhunyt Fekete István a mai napig az egyik legnépszerűbb írónknak számít. Meséi, ifjúsági könyvei, regényei, novellái olvasók ezreihez hozzák közel a természetet. Az igen termékeny szerzőnek olyan történeteket köszönhetünk, mint például a Kele, a Bogáncs, a Tüskevár, a Téli berek vagy a Vuk. Az ismert vadászírók egyike, aki szívesen ábrázolta az idő múlását a természeten keresztül.

Fekete István emlékére, az évfordulók tiszteletére állította össze a Móra Kiadó a Titkos kalendárium című vándorkiállítást, amelyet Székesfehérváron láthat először – ráadásul ingyen – a közönség. És nem csupán a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is szól! – hangsúlyozta a megnyitón Emőd Teréz kurátor, aki elsősorban az előtte ülő gyereksereghez intézte szavait. Először is elmondta, miért Titkos kalendárium lett a cím. Hol van itt a titok?

Az bizony szintén egy Fekete István-írás címe – derült ki. Az író ugyanis nagyon szerette megörökíteni a hónapokat, de nem a szokásos módon, hanem az idő múlásának érzékeltetésével.

Nem tartják ifjúsági írónak, bár sok műve a fiatalsághoz szól. Ezekből bölcsesség, derű és játékosság árad: a tárlat megtervezésekor is a játékosság volt az egyik kulcsszó. Mind a felnőttekhez, mind a gyerekekhez akartak szólni, így állították össze az anyagot (a látványvilágért Kenderesi Attila a felelős).

A könyvtár polcainak oldalán összesen tizenegy, évszakokhoz kötődő, állatokat, természeti szépségeket ábrázoló tablón olvashatunk részleteket Fekete István-művekből, felfedezve (vagy újrafelfedezve) gazdag írói világát. Egy QR-kódos tábla segítségével „Tudtad-e?” kérdéssel kezdődő érdekességekre derülhet fény.

Fekete István személyes tárgyai közül egyebek között bemutatják vadászjegyét, újságíró-igazolványát is. A játékba egyénileg és csoportosan lehet bekapcsolódni, a szabályok leírása a könyvtárosoknál van.

Emőd Teréz lapunknak elmondta: Fekete István valóban nagyon népszerű, a mai napig. Van például egy Fekete István Irodalmi Társaság, amely sokat tesz az író szellemi hagyatékának megőrzéséért. Műveiből kitűnik, hogy a természetet nem öncélúan mutatja be, hanem komoly filozófiai gondolat társul írásaihoz.

A gyerekeknek az általa írt meséket javasolt először megmutatni, így akár Kanalas Gusztáv és Szarka Ákos történetét.

Szilvási-Grund Helga igazgató arra hívta föl a figyelmet: intézményük már csak azért is kiváló helyszín a kiállításhoz, mivel a szomszédságában ott van a Sóstó Természetvédelmi Terület, tehát rögtön ki lehet menni a természetbe, amely Fekete Istvánt annyira megihlette.

S végül egy idézet a Téli berekből:

„Az emberek általában szidni szokták a szelet, amiben – természetesen – igazuk van. Nem, azt nem lehet mondani, hogy a szél kellemes, de hasznos, sőt nélkülözhetetlen. Mert ki szárítaná meg tavaszi vetések alá a földet, ki szárítaná meg az elázott kévéket, a renden a szénát, a vadak szőrét, a madarak tollát, az utak sarát?”