Húsz nyugállományú katona képe, története látható a csákvári tárlaton

– Székesfehérvár évszázadok, sőt talán már az Árpád-kor óta katonaváros. Az ember a városban, jártában-keltében, számos embertársával találkozik az utcán, közülük pedig jó néhányan a Magyar Honvédség kötelékéhez tartoznak. Ám ez, ha civil ruhát viselnek, nem derül ki róluk – mondta Lévai Miklós, a Katonaportrék-projekt egyik megálmodója, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Fejér Megyei Szervezetének elnöke. Ő maga is nyugállományú katona, portréja a kiállításon is szerepel. Jól tudja tehát, hogy volt idő, amikor ránézésre is egyértelmű volt, ki tartozik a hadsereg kötelékébe, hiszen kötelező volt laktanyán kívül is hordani az egyenruhát. Később inkább nem volt tanácsos, ma pedig nincsen szabályozva, mindenki maga dönti el, hogy abban, vagy civilben megy-e a munkahelyére.

A Katonaportrék-projekt távlati célja, hogy az összegyűjtött portrékból és történetekből önálló kötet álljon össze, amelyből nagyjából negyven egykori katonát lehet majd megismerni. Az egyes életpályákat – természetesen jóval bővebben, mint a tablókon – két újságíró, Silye Sándor és Csathó József írja meg, míg a portrékat Dániel Mária Magdolna amatőr fotóművész készíti.

– A tablókon szereplő katonák egyfajta keresztmetszetét adják a mai Magyar Honvédségnek, hiszen a hadtápostól kezdve a katonazenészen keresztül a vadászpilótáig „mindenfajta” katona fellelhető – nők, férfiak, sőt házaspárok is. A projekttel, nem titkolt célunk ez is, szeretnénk vonzóbbá tenni a fiatalok számára a katonai hivatást. A tablókkal szeretnénk eljutni az iskolákba is, ahol a diákoknak lehetőségük lesz mindig egy jelen lévő egykori katonával is beszélgetni, tőle kérdezni. Ugyanakkor egy-egy településre is szívesen elvisszük a portrékat és a hozzájuk tartozó karriertörténeteket – árulta el Lévai Miklós.

Ebben a Tarsoly Ifjúságért Egyesülettel működnek együtt. Így láthatták a katonaportrékat már Sárszentmihályon és Isztiméren, illetve most a csákváriak is megismerkedhetnek velük. Az Emlékházbeli kiállítás sajátossága, hogy megtekinthetők azok a múzeum, illetve Magosi István tulajdonában lévő katonai egyenruhák, kardok, dokumentumok, amelyek többsége az 1940-es években Havasi Béla hadnagyé voltak.

A kiállítás látogathatóságát befolyásolják a járvány miatt életbe lépő szigorítások.