Régi magyarországi emlékek Székesfehérváron

A programgazda nevében Takács Tamás levezető elnök, az Aegis Kultúráért és Művészetért Alapítvány irodalmi vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd Lehrner Zsolt alpolgármester nyitotta meg a konferenciát.

– Mi, fehérváriak katonaként, a török ellenében küzdő hős vicekapitányként ismerjük Wathay Ferencet. Nagyon izgalmas lesz, hogy a konferencia egyik elő­adása kapcsán megismerhetjük egy másik oldaláról is: alkotóként; az irodalmi és nyelvtörténeti szempontból is jelentős műve, a Wathay-­kódex révén – utalt az első előadásokra.

– Elöljáróban azt szeretném hozzátenni, és kicsit kitágítva a székesfehérvári köröket, hogyha megnézzük az agárdi irodalmi emlékparkot, tudják, Gárdonyi Géza szülőházának a falán, akkor arra jövünk rá, hogy minden irodalomtörténeti korszakban voltak olyan alkotói ennek a szűkebb hazának, ennek a régiónak, akik a magyar irodalom élvonalához tartoztak – mondta az első előadó, Bakonyi István irodalomtörténész, aki Székesfehérvár irodalmi kezdeteiről beszélt. – Csak néhány nevet említek az irodalmi emlékfalról: Wathayval kezdődik, Csoóri Sándorral ér véget, de közben ott van Vörösmarty Mihály, Gárdonyi Géza, Eötvös József, Vajda János… – sorolta.

Bakonyi rámutatott, ­Wathay Ferenc török fogságban lett alkotóművésszé. – Milyen érdekes, hogy az ő életét éppen Sobor Antal Hosszú háború című regényéből ismerhetjük meg igazából, aki nemcsak a kapitány és költő és képzőművész életútját vette számba, hanem a török korról is egy olyan hiteles történelmi regényt alkotott, ami szerintem az Egri csillagok mellé állítható – tette hozzá. Nos, számos könyv el-, illetve újraolvasására inspirálta a közönséget nemcsak az első, de valamennyi előadás. A program szerdán 10 órától folytatódik. Többek között Fejér vármegye közköltészetéről, a 18. századi hitszónokokról és Vörösmarty iskolás éveiről szerezhetnek ismereteket.