A művészet eszközeivel még jobban megismerhető Székesfehérvár

Mesélő házak, audiovizuális térélmények, hangzó utcai múzeum, avagy a helyi társadalmi, közösségi innovativitás fejlesztése a művészet és a közösségfejlesztés eszközeivel – vajon mit is takarhat ez a hosszú és bonyolult programcím? A minap az Európai Szociális Alap által támogatott projekt záróeseményén az Igézőben kiderült: egy ötletes, a városmarketing és a turizmus szempontjából is ígéretes kezdeményezést, amelynek lényege, hogy a jellegzetes fehérvári épületek, szobrok történetei QR-kód segítségével hívhatók elő, akár a helyszínen állva. 

A „Mesélő házak” közel tízéves terve a Szabad Színháznak, a társulat vezetőjének, Nagy Juditnak, aki a másik megvalósító, a Szín-Tér-Egyesület elnöke is. Egy pályázat keretében végül tavaly sikerült forrást találni a programhoz. Ebben a Szabad Színháznak és az egyesület színjátszóinak köszönhetően elevenednek meg belvárosi házak történetei egy QR-kód segítségével, applikáción keresztül, Székesfehérvár okostelefonos alkalmazásán át. A filmek a videómegosztó csatornán is elérhetők. A társulat tagjai a mások által gyűjtött, mondott érdekes, jellegzetes sztorikat mesélik, játsszák el. 

A program első szakasza tavaly év végén zárult le, és addig összesen tizenöt történetet sikerült elkészíteni. Ezekről és a megvalósítás mikéntjéről tartottak beszélgetést és sajtótájékoztatót a Basa utca 1. szám alatti Igézőben, amely maga is egy „mesélő” házban működik. A bemutatott helyszínek között van még például a Városház tér, a Pelikán udvar, Pilinszky János egykori lakóháza, Kovács Árpád festőművész galériája – ám az alkotók tervezik bővíteni a sort. 

Nagy Judit a sajtótájékoztatón bemutatta azokat a kis táblákat is, amelyeket szeretnének elhelyezni a helyszíneknél, a látványosságoknál, hogy a turisták tudják: mely házról, térről, szoborról láthatnak, hallhatnak mesét ott helyben egy okostelefon segítségével. 

A kezdeményezésről elmondta: a várostörténet polgárokra vonatkozó részét a művészet eszközeivel akarták átadni. A történetek összegyűjtésében mások is segítettek, így a beszámolón ott volt Sohonyai Edit író, Magony Imre helytörténész és Váczi Márk történész, városkutató is. Edit a Fehérvári vagyok! elnevezésű Facebook-csoport adminisztrátora is, és elmesélte: ma már sokszor ez a csoport a kollektív emlékezet tere, ahol a tagok régi fotókat, sztorikat osztanak meg. Ő maga a Kossuth udvar lakóit meséltette lakóhelyükről. Magony Imre a Fehérvár múltjához kötődő könyvek szerzőjeként igen plasztikusan fogalmaz, és közreműködik a Szabad Színház produkcióiban. Váczi Márk az általa vezetett várostörténeti séták során tapasztalta, mennyire ki vannak éhezve az emberek a személyes történetekre, élményekre. 

Mindannyian úgy gondolják: a sűrített, összegyűjtött információk, történetek révén a fehérváriaknak mintegy vissza lehet tanítani saját múltjukat, jobban meg lehet velük ismertetni a környezetet, ahol élnek. A turisták pedig szintén profitálhatnak a programból, amelynek helyszínei később amolyan kulturális tanösvénnyé állhatnak össze…